Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - A szociális helyzet 1921-ben

legvékonyabb ágakat és a gyökereket is. Ehhez még összeaprították otthon a szőlővenyigét, és gyakran még a vastagabb kukoricaszárakat is, s ezzel fű­tötték nyáron a konyhai tűzhelyet. A megszolgált fa hazaszállítása már nehezebben ment. Aki erdei irtásra kényszerült, annak általában nem volt igásjószága, ezért a gazdagoktól kért fogatot, akik adtak is szívesen, mert egy fuvarért a távolságtól függően 5-6 napi gyalogos munkával kellett fizetni. A foglalkoztatási helyzetet javította, hogy a körzetben 54 iparos műkö­dött, akik a lakossági igények kielégítése mellett munkaalkalmat is teremtet­tek. egyedül dolgozott 28 1 segéddel dolgozott 9 2 segéddel dolgozott 12 3 segéddel dolgozott 3 4 segéddel dolgozott 1 5 segéddel dolgozott 1 Alkalmazott összesen: 26 Ezen kívül még 20 tanonc állt kiképzés alatt. Gyakran megesett, hogy a vállalkozó anyag híján nem tudta folyamato­san foglalkoztatni a segédeit, akik ilyenkor kénytelenek voltak alkalmi mező­gazdasági munkát keresni. A kereskedők „üzlettelenségről panaszkodnak", 2 pedig a szomszéd tele­pülésekről is sokan jártak Pacsára vásárolni. Ekkor 8 üzlet volt a faluban, s a versenyhelyzet elfogadható árakat alakított ki; választék és igény egyaránt volt, csak a fizetőképes kereslet hiányzott a forgalom erőteljesebb növekedé­séhez; kevés idő telt még el a háború óta. A boltokban családtagok dolgoztak, mindössze ketten tudtak segédet tartani, és csak egynek telt tanoncra. Az üz­letek száma mégsem csökkent, mindenki várta a fellendülést. A főszolgabíró gazdasági nehézségek ellenére azt jelentette, hogy tö­megnyomor és nagy szegénység nincs, mindössze egy-két elaggott özvegy­asszony szorul segélyezésre. Az utóbbi főleg a korabeli családszerkezetből adódott, akkoriban még természetes volt a három generáció együttélése, így az idősek csak szélsőséges esetekben maradtak magukra. Ebben nagy szere­pet kapott az emberek vallásossága is, melynek egyik alaptétele a szeretet volt. Az egészségügy értékelése csupán egyetlen szó: "kielégítő". 3 A szöve­ges elemzés el is maradt, azonban a legnyomasztóbb számokat nem lehetett sem megszépíteni, sem elhallgatni, s megmagyarázni is nehéz volt. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom