Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - A Tanácsköztársaság és a visszarendeződés évei (1919–1920)

mert 10 főt közülük hamarosan behívtak katonának.

2 A továbbiakban működésük nem követhető, létezésükről csak gazdasági jelentésekből tudunk. 1919. márciusában havi illetményük 170 korona volt. (Érdekes, hogy a fizetési listákon az átvevő helyén majdnem mindenütt az asszonyok aláírása található.)

3 1919 elejétől a főszolgabíró jelentései nyugtalanságot tükröznek, ami nem is volt alaptalan. Amikor a főispán sürgette a gabona beszolgáltatását, a főszolgabíró majdnem kétségbeesetten kérte, hogy legalább az apparátus biztonsága érdekében tekintsen el ettől.

4 A háborúból hazatérő katonák további lendületet adtak az eseményeknek. Közéjük tartozott Landi Ferenc tanító is, aki több éves orosz hadifogság után került haza. Taskentből hazautaztában nyilván megismerte az orosz forradalom eseményeit, amelyek valószínűleg hatottak is rá. A képviselőtestületi üléseken jegyzőként vett részt. Ő volt az, aki 1919. februárjában felvetette a kérdést: illetékes-e még a testület a döntésre? A főispán távirati válasza igenlő volt, így az ülés folytatódott, a jegyzőkönyvbe azonban bekerült, hogy „ma közerőt kirendelni nem lehet".

5 A főszolgabíró március elején már azt jelentette, hogy „a közönség sem a képviselőtestületet, sem az elöljáróságot nem ismeri el", „szüntelenül szorgalmazzák úgy kint, mint nálam is a néptanácsok megalakítását".

6 1919. március 25-én meg is történt a tanácsok megválasztása. Nagykanizsáról érkezett távirati felhívás, melynek hatására összehívták a község lakosságát. Megválasztották a földművestanácsot, és élére Landi Ferenc került, aki rögtönzött beszédében arról szólt, hogy „meg van alapozva a jövő Magyarország, amely a dolgozók országa, a munkások hazája... A megértés kora elérkezett... Csak így tudjuk megóvni népünket, ha összetartunk, és tisztességgel, önérdek nélkül dolgozunk."

7 Ezzel párhuzamosan megalakult a munkástanács is, annak elnöke Házy Ferenc szíjgyártó kisiparos lett. Még aznap közös gyűlést tartott a két tanács, és elnökének Landi Ferencet választotta meg, aki ismét szót kért. Megköszönte a bizalmat, majd azt ajánlotta a megjelenteknek, hogy tegyék félre a jövőért a múltat. A március 27-i ülésen már ő elnökölt. Ekkor alakult át a nemzetőrség vörösőrséggé. A jelentkezőknek belépési nyilatkozatot kellett kitölteniük, megvizsgálták megbízhatóságukat, felvételükről a tanács döntött, amelynek ülésein bizalmi férfiakkal képviseltették magukat. Első nagyobb feladatuk a lakosságnál levő fegyverek begyűjtése volt. Ezt olyan komolyan hajtották végre, hogy a bukás után az egyikük elhurcolása okául is felhozták: „Nagy terrorral dolgozott, annyira, hogy összeszedette a község fegyvereit."

8 Az első napok lelkes hangulata után a tanácsot megrohanták a hétköz123