Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - Az első világháború hatása a község életére

A front 1916-ban megmerevedett, s az élelmiszerellátás egyre rosszabb lett. A jegyző jelentette, hogy „pótlandó szükséglet vagy számottevő felesleg nincs." Hiába érkeztek a rokkantak, sebesültek, szegények számára adományokat kérő felhívások; a záradék legtöbbször ennyi volt: „a lakosság közötti gyűjtés eredményre nem vezetett."

20 A háború elhúzódása újabb katonákat követelt. 1916-ban ismét sok behívó érkezett, és már februárban kiszámítható volt, hogy a rendelkezésre álló erőkkel a mezőgazdasági munkák nem végezhetők el. A jegyző a meglevőkhöz újabb 30 hadifoglyot kért, de csak a mezőgazdasági munkák csúcsidejére, április l-jétől szeptember 30-ig, mert téli eltartásuk már gondot okozott volna. A férfi lakosság arányszáma annyira megromlott, hogy az 1916. évi sorozás után készült összesítés szerint „Pacsa és Pacsatüttös községben munkacélra igénybe vehető 15-50 éves „B" alosztályú be nem sorozott népfelkelők száma 42 lett." Az életkörülmények romlása a lakosságot érzéketlenné, fásulttá tette. Az is megesett, hogy a hadiárvák segélyezésére szervezett gyermeknapi rendezvény is kudarcba fulladt.

21 Az egyházközség sem tudta beszedni az iskolaépítéskor kirótt összegeket. A plébános kivételesen a főszolgabíróhoz fordult, most azonban ő sem tudott segíteni, mert azok a családok tartoztak, akiket a háború közvetlenül érintett. A családanyák helyzetének könnyítésére az elöljáróság - felsőbb sugallatra -, napközi otthon létesítését határozta el. Meg is hirdették a lehetőséget, felmérték az igényeket, és az eredmény mindenkit meglepett: a legtöbb gyermek a vagy egy megbízható, idősebb testvér vagy nagyszülő felügyelete alatt állt. A számításba vett gyerekeknek csak egy kis része (számszerű adata nem áll rendelkezésre) szorult volna napközi ellátásra, az ő édesanyjuk pedig inkább vállalta, hogy magával viszi a kicsit oda, ahol éppen dolgozik, „mint valahol összegyűjtve közös felügyelet alatt tartsák."

22 Indokul azt hozták föl, hogy a gyermek oda- és visszaszállítása olyan sok időbe telne, amit ők nem engedhetnek meg maguknak. így nem került sor napközi otthon létesítésére. A háborús szükségletek és a lakosság minimális ellátása összehangolása érdekében megtörtént a kukoricatermés becslése. Ez a takarmánynövény a gabonahiány miatt az emberek táplálkozásában is egyre fontosabb szerephez jutott. A becslésből kiderült, hogy a jegyző lakosságpárti volt, mert úgy ítélte meg, hogy „a várható termés a szükséglet fedezésére is alig lesz elegendő."

23 Valószínűleg így akarta elkerülni a rekvirálásokat, melyeknek során az árut kötelezően beszolgáltatták, és hatóságilag megszabott áron értékesítették. Ugyanez történt a tejjel: a jegyzőnek volt bátorsága azt jelenteni, hogy 116