Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - A fejlődés felgyorsulása a századfordulón

csáthassa. Ezek: bűncselekmény, a tulajdonos vagy családtagjainak tettleges bántalmazása, makacs munkamegtagadás, 1 napi igazolatlan mulasztás, az üzlet- vagy vagyonbiztonság veszélyeztetése, 3 napnál hosszabb szabadságvesztés, ha a dolgozó a vállalt munka ellátására képtelen, ha undorító ragályos betegségben szenved, ha a munka helyett saját ügyletekkel foglalkozik. A törvény szerint betegség vagy munkaképtelenség esetén a dolgozó kárpótlást kaphatott, annak mértékéről azonban nem esett szó. A 95. § azon eseményeket tartalmazza, amelyek a munkást jogosítják fel azonnali felmondásra, és felmentik a felmondási idő letöltésének kötelezettsége alól. Ezek: ha a munkást vagy családját a tulajdonos vagy helyettese tettlegesen bántalmazza, ellene becsületsértést követnek el, a tulajdonos megszegi a szerződést, ha nem látják el munkával, egészsége veszélybe kerül, a munkást vagy hozzátartozóját erkölcstelenségre csábítják. A törvény e két paragrafusa így is a tulajdonosnak kedvezett, hiszen a munkaerő-kínálat mindig nagyobb volt, mint a munkahelyek száma, ezért a munkás csak végső esetben vette igénybe a következmény nélküli felmondás lehetőségét, ugyanakkor a tulajdonos csak a legjobb munkások esetében nem alkalmazta okvetlenül az azonnali felmondást. A munkarend mégis nagy jelentőségű volt a század elején, mert mind a munkáltatót, mind a munkavállalót törvényes keretek közé terelte.

28 Az 1910-es évet úgy lépte át a község, hogy lakóinak 67%-a tudott írniolvasni. Az utolsó békeévek még a felemelkedés jegyében teltek el. Az egészségtelen vizet adó ásott kutak helyett láncrendszerű, un. zuhatagkutakat kezdtek létesíteni.

29 Beszerezték a falu első írógépét, igaz, csak felsőbb unszolásra. A testületi ülések jegyzőkönyve ezután már géppel készült. Nagy fordulatot jelentett Szentmihályi Dezső vállalkozása 1911-ben. A földbirtokos mindig részt vett a falu közéletében: képviselőtestületi és iskolaszéki tag volt, szinte minden bizottság munkájából kivette a részét, amely a falu fejlődésének előmozdítására alakult. Most úgy döntött, hogy társulási alapon téglagyárat létesít. A községtől csak azt kérte, hogy adjon ingyen homokot az építkezéshez, amit a testület egyhangúlag megszavazott, hiszen mindenki előtt világos volt a távlat: munkalehetőség és helyben megvásárolható építőanyag volt a tét.

30 Egy budapesti cég, Schwartz József és Társa felajánlott a községnek négyheti ingyenes kipróbálásra egy új típusú, különlegesen nagy fényerejű „petróleum izzót", amely köztéri világításra is alkalmasnak látszott. Volt már a faluban közvilágítás, a fontosabb helyeken felállított lámpaoszlopokon el105