Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Statisztika - Malmok

madia 12 Ft, 2 mészáros 13 Ft, 2 varga 6 Ft, 7 takács 35 Ft, 1 balneátor (fürdőmester) 4 Ft, 1 asztalos 4 Ft, 1 uradalmi kocsmáros 15 Ft, 1 molnár 19 pozsonyi mérő gabona. A 10 extraszerviális között (ezek nem jobbágyok, hanem mintegy cselédek) 1 csordás, 1 kanász, 5 neo colonus (cigány), 3 zsidó. Ezek az utóbbiak kereskedők, illetve pálinkafőzők. Jövedelmük ossz.: 28 Ft.

601 1819-ben és 1828-ban is 8 iparos van. Ezek között vannak: takácsok, molnárok, asztalosok, mészárosok stb.

602 Az 1830. évi helyesbítés (rectificatio) azt mondja: „Urbariális falu sok kézművessel, akik urasági házakban laknak."

603 1842-ben polgár és kézműves: 10.

604 1925-ben a következő adatokkal találkozunk: 3 kocsma van és egy vendéglő. Falubeli kereskedések: 3 szatócs (illetve egy Hangya Szövetkezet), 3 rőfös, 1 bőrkereskedő. Iparosok: 3 asztalos, 4 szabó, 1 szíjgyártó, 2 kovács, 3 géplakatos, 1 bádogos, 3 kőmíves, 1 borbély, 1 hentes, 1 mészáros (a zsidó csak hentes volt), 2 pék, 12 cipész, 1 szikvizes (a véleményem szerint kimaradt: 1 takács, 1 kádár, 2 bognár.) Üzem: egy vízimalom 4 molnárral.

605 Malmok A malom azon iparágak közé tartozik, amelyet a községben a legrégibb idők óta megtalálunk. Már 1322-ben igazolja egy oklevél, hogy Pósa fia Márk és János fia István de genere Julev (Türje nembéli) malommal és a Zalán hídvámmal rendelkeznek, „cum molendino atributo pontisin fluvio Zala exsistenti".

606 Az 1564. évi összeírásban is találunk egy malomtulajdonost, akinek egy portája van.

607 1618-ban

608 Egerally János akarja javíttatni a malmot, de - úgy látszik - neki nem sikerült, mert 1629-ben

609 már Ányos János adja el a Cigányrétet, és fundamentumától kezdve újra építette azt, majd 1635-ben

610 más birtokokkal együtt a menyasszonyának adja el (lehet, hogy csak látszatra). Továbbra is az Ányosok kezében van, hisz 1692-ben Ányos György a rokonság nevében nagynénjüknek adta el.

611 De volt még egy másik malom is: a „Puszta malom". Ez Ányos Péter és Ányos János közös tulajdonában maradt a „vár alatti" malommal együtt az 1661. évi osztozkodásnál. A bérit „kettős malom"-nak is hívták, meg „két kerékre járó" malomnak is. A puszta malom valószínűleg a később „Csapó" nevű malom lehetett.

612 A Bériek tulajdonát képezte a még régebben említett batyki, később „Hármas malom" is, amelyet már 1251-ben is említ az okirat.

613 1770-ben a zalabéri molnár jövedelme 39 pozsonyi mérő gabona. 614 94