Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)
Statisztika - Lakosságának száma és megoszlása
mint P. Lischerong káplánja. 1936-37-ben Uhuban találjuk, majd a LangHzsai kerületet vette át esperesként kínai elődje halála után. A rezidenciája Csan Yüanban volt. Itt érte a japán invázió és népének sok-sok szenvedése. Gyakorlati érzékével és kézügyességével sok mindent valósított meg itt is. A technika embere volt, épített, gépesített, villamosított házi agregátorral. Ezzel az egész kerületet forradalmasította, nagyon sokan megcsodálták műveit, és követték példáját. 1945-ben egészségi állapotától is kényszerítve elvállalta a francia jezsuiták központjában, Hsien-hsienben a tanárságot és a spirituálisi teendőket. Itt egy évig maradt. Vesebántalmai miatt Pekingbe került operációra. Itt kezdte meg az írásbeli apostolkodást. A kínai nyelvű Aszkétika-Misztika volt az első műve. Kínai írók voltak segítségére az új fogalmak megalkotásában. Először 12 kötetben jelent meg, és négy kiadást ért el. Majd kínai-magyar szótár szerkesztéséhez fogott. E munkája már elkísérte Macauba és Formozára is. 1400 szó állt már rendelkezésére, de az ötnyelvű szótárral együtt még ez sem látott kiadást. Macauba költözve még egy ötkötetes elmélkedési sorozatot adott ki. Itt püspöke kérésére egy bennszülött nővérkongregációt szervezett. Tajvanba húzódva 1967-ben egy leányközépiskolát létesített, ahová apácái egy részét is áthozta. Már Csang-Yüani missziójában kétszer kapta meg a betegek kenetét, szótár munkája közben pedig már az életéről is lemondtak. Itt meg kell jegyeznünk, hogy apját is és a gyermekek egy részét is az örökölt TBC vitte el. 1954-ben a siracusai könnyező Szűzanya segítségével csodálatos gyógyulásban volt része, úgyannyira, hogy utána még húsz évig működött, mígnem a TBC és a rák betöltötték egész belsejét, és 1974. év nagypéntekén véget nem ért sok munkával és szenvedéssel teli élete. Halálos ágyán még mindent elrendezett iskolájával és kongregációjával kapcsolatban. 528 Statisztika Lakosságának száma és megoszlása Zalabér lakosságáról elég bőven vannak adataink, de minthogy igazi népszámlálás csak a 18. században kezdődött, elfogadható kimutatást a lakosság számáról nem tudunk nyújtani. Voltak összeírások már korábban is, de csak bizonyos szempontot figyelembe véve: vagyont, adózást, katonáskodást, stb. így a lakosság egy része mindig kimaradt az összeírásból, ha a jobbágyokat írták össze, kimaradtak a nemesek és a várvédő zsoldosok egy része. Legelső adatunk a 12. század elejéről 5 háznépről és egy vincellérről ad tájékoztatást, mint akiket a király az almádi kolostornak ajándékozott a birtokkal együtt. De kivehető ebből az ajándékozási levélből, hogy még másnak 82