Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Zalabér átkelőhelyei és útjai

1 Zalaegerszegre vivő út. Ez így van ma is, és így volt a tatárjárás előtt is. 3.) A Sümeg-Vasvár közötti országút. A barlabáshidai határjárás északi haladásából keletnek fordul, és egy földúton haladva eléri, és átmegy a „via magna"-n Ez a Vasvár felé vivő országút. Egy 1412. évi oklevél is erről az útról beszél: „viam magnam, per quam itur ad possessionem Sy..."

508 (Sümegh). A vasvári káptalan 1274. évi oklevele is ezt az utat említi Kisbérnél.

509 Ez az út a mai Zalabér területén északabbra húzódott, mint ma, minthogy a Zala folyó maga is vagy talán egyik ága, szintén északabbra folyt. Ezt vehetjük ki a barlabáshidai határjárásból, de ezt látszik igazolni a még ma is vizenyős terep. A határjárás mezsgyéje ugyanis a Zalához érve ismét déli irányba veszi útját. A mai Zala folyását érintve még egyszer át kellett volna az említett úton mennie. Ez viszont nem történt meg. Ez az út az Olaszországba vivő főút volt már a tatárjárás előtt is. Vonala: Fehérvár-Veszprém-Sümeg-Vasvár-Muraszombat-Pettau. 1832-ben a VI „Grazi vagy Körmendi Postai és Kereskedelmi Út"-nak nevezi, közönségesen „Sümeghi vagy Zalabéri Posta Út."

510 A Sümeg Vasvár út zalabéri szakasza 2857 m, ebből 356 öl, azaz 612, 8 m töltés és 80 öl, azaz 151 m a híd.

511 A hidak száma Szt. János szobortól, tehát a zalabéri leágazástól, a Vas megyei határig 1832-ben három volt. De ugyancsak három volt a másik irányban a batyki határig, a pinkóczi patak hídját is beleértve. A hidak hosszába bele kell értenünk a kimondottan Zalabérbe bevivő hidakat is. Ez az útszakasz ugyanis még a postautakhoz számított. A pinkóci patakon áthaladva azonnal következett - a vasút megépítése után - a Csáktornya-Ukk vasútvonal sorompóval és őrházzal, majd a zalavégi útleágazás. Az új vasútvonal lefektetésével és az új Zalabér-Batyk vasútállomás megépítésével, a régi útvonalat egyenesbe hozták, és még délebbre vitték. Most aluljárón jut el Batyk község széléig, és itt ágazik ki belőle a zalavégi út, amely ma a Kám-Zalabér-i út nevet viseli. Az út kezelése a vármegye kezében van és volt is. A zalabéri Nep. Szt. János szoborig a szántói, ettől kezdve a Vas megyei határig a kapornaki járás gondozta 1832-ben. Már akkor is gondosan meghintették kővel. Bright Richard angol orvos ittjártakor így emlékezett meg az útról: „A zalabéri országút általában jó karban van. Néhány helyütt a parasztok - vármegyei hajdúk felügyelete mellett - éppen javították."

512 Ez az út napjainkban elvesztette a jelentőségét azáltal, hogy megépítették a 8. sz. országos főutat, és a Balatonhoz vivő 84-es és 74/75-ös utakat. 4.) A Zalabértől Zalaszentgrót felé vivő út a község szempontjából a legfontosabb, története mégis a legproblémásabb. Maga az út, amely Galamboknál ágazott le egy másik, vele párhuzamosan a Zala folyó túlsó oldalán haladó útból, és a Zala jobb partján Karos, Szabar, Kehida vámhelyeken át 74