Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)
A Plébánia története
katolikus pap Veszprém és Zala megyében." 1678-ból ismerjük is a béri plébános nevét: „Pétesházi Mihály Béri Plebanus" 224 Templomról is tudunk már 1644-től kezdve. Ányos Péter várkapitány jelenti Batthyány Ádámnak, hogy a kanizsai törökök Bért is elfoglalták és felégették. A szentgróti vitézek „Szent Miklós felől" harcolnak ellenük. 22 ' Ez a Szent Miklós a templom védőszentje és egy olyan fogalom, mint ma a Szent János, azaz egy kápolna. Ugyanezzel a Szent Miklóssal találkozunk 1719-ben is, amikor az első plébános egy bizonyos „Szabó Istvánt" a béri Szent Miklós templomban temet el. 226 A 17. század utolsó negyedéből a fent említett plébánoson kívül nem ismerünk más béri papot, de ismerünk a környékünkön működő „licentiátust". Ugyancsak a zalabéri Halottak Anyakönyve őrizte meg egy pakodi licentiánus nevét és emlékét. 227 Farkas István 1718-ban halt meg 84 éves korában, a pakodi Szt. Margit templomban temette el az első béri plébános. 48 éven át működött a környéken, mint licentiátus, azaz civil létére keresztelt, prédikált, temetett, esketett. 1660 és 1670 között kezdhette meg működését. Dr. Petrák Mihály: „Acsády Ádám veszprémi püspöksége" című könyvéből olvassuk, hogy 1700-1710 között 11 plébánia alakult újjá, köztük a zalabéri is, bár plébánosa és anyakönyvei csak 1718-tól vannak. 228 Az 1726-os összeírás 58 plébániáról számol be - köztük Zalabérről is ahol frissen épült a templom. 229 1735-ben 86 az Egyházmegye plébániáinak a száma." Zalabér az egerszegi kerület 14 plébániája között van. Híveinek száma: 100 pár. Filiái ez időben: Pakod és Batyk. Krizmarics plébános 1745-1747 között összeírta az egész plébániáját. 231 Ezen összeírás szerint Pakod, Batyk és Véged a filiák. Pakod 1754-ben már különvált, ismét önálló lett. Ez idő tájt a plébánia híveinek száma: 1197 lélek. 232 Még 1748-ban is a zalaegerszegi kerülethez tartozik „Szalabér" és így nemcsak a Krizmarics-féle összeírásból ismerjük a plébánia adatait, hanem az egerszegi kerület Canonica Visitatiójából is. 233 Eszerint lakói magyarok, némettel vegyesen. (Batykon van kilenc német család Krizmarics szerint), a lakosok katolikusok, kevés lutheránussal és kálvinistával. (Batykon 8 pár. Zalavégen 6 pár Krizmarics szerint) A protestánsok gyermekeit a katolikus parochus kereszteli. Filiák: Pakod Szent Margit templommal, 100 lakóházzal; Batyk faharanglábbal, 54 házzal; Véged most restaurált templommal Szent György tiszteletére, 44 házzal; Dötk 9 házzal és maga a mater 84 házzal Az egész plébánián van 907 gyónásra képes lélek, a nem katolikusok n 234 szama 17. 1757-ben Zalabér a kanizsai kerülethez tartozik. 235 Csupán Zalabérben 617 lélek van, 140 pár és 29 özvegy. 32
