Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Kvassay Judit: 15–16. századi ház a középkori Mihon falu területén

cm széles, 6 cm vastag, elszenesedett pallót, valamint a keleti fal mellett egy 2x3 m-es, átégett, erősen faszenes foltot. A faszénmaradványok alatt, a mai felszíntől 50 cm-re már a szürke, agyagos altalaj jelentkezett. Ez lehetett az eredeti járószint. A ház belsejében nagyrészt már a paticsomladék elbontása után előbukkant a bolygatatlan altalaj. Csak a középső részen, az északi oldal mellett találtunk alatta 10 cm vastag, szürke, hamus réteget. Ez alatt kisebb foltokban sikerült megfogni a padló részben átégett és faszénmaradványokkal borított, vékony, sárga agyag tapasztását. A padló szintje az egykori járószintnél 2-3 cm-rel volt mélyebben. A tüzelőberendezés a helyiség északkeleti sarkában állt. Készítésekor az akkori járószinten 3,5 x 2,3 m-es, szabályos téglalap alakú területen, 40 cm vastagságban sárga agyagot halmoztak fel. Az agyagtömb túlnyúlik az épület keleti falán, ebbe vágták bele ezen az oldalon a fal alapárkát. A ház belsejébe eső 1,7 m széles részének közepe szabálytalan alakban, 6-8 cm vastagon, gyengén átégett, belenyomódva apróra tört, kopott edénytöredékeket találtunk. Nyugati szélén, az északi házfaltól 70 cm-re egy 50 cm átmérőjű cölöplyukat bontottunk ki, amely 30 cm-nyire mélyedt a ház aljába. A tűzhely belső széle mellett összefüggő, nagy paticstömb és egy tégla feküdt. III. A ház és a tűzhely A feltárt épületet a megfigyelt jelenségek tanúsága szerint rövid ideig használták (gyengén átégett tűzhelyfelület, a padló csak nyomokban megfogható egyszeri lesározása), és erős tűzben (faszénmaradványok, nagy mennyiségű patics) pusztult el. A ház a föld felszínére épült, a keleti és a déli oldalon a falalapozás lemélyítését a terepviszonyok tették szükségessé, mert nyugat, azaz a patak felé enyhén lejt a terület. A cölöplyukak elrendezése és mélysége kétségtelenné teszi, hogy az épület cölöpvázas, ágasfás-szelemenes tetőszerkezetű volt.

28 Miután az ágasfák helyét (a hosszanti tengely két végén elhelyezkedő cölöplyukak) kivéve nem túl mélyek a cölöplyukak, lehetséges, hogy a délkeleti és a délnyugati sarokban álló cölöpöket nem mélyítették a földbe, csak a fal alapárkába helyezték, ezért nem találtuk meg nyomukat. A cölöpvázat kitöltő falazat az apróra tört da77