Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Kvassay Judit: 15–16. századi ház a középkori Mihon falu területén

püléseket, de a leírás alapján Mihon keleti határa megegyezik Csesztreg mai keleti határával (10. kép): ,,[a határ]... a mondott Hydegwelg-en

7 délnek tartván a Kutus völgybe

8 jut és ezen völgyön egyenest délnek füzesekre jut ki, ahol van egy földhatár, mely dél felé Miklós mestert, észak felé a fent mondott Kopoz-t határolja;

9 továbbá délnek menvén egy újonnan hányt határra jut, mely a fenti módon határol; innen ezen keleti irányba menvén a Galnazowelgh nevezetű völgybe torkollik ° és a völgy mellett van egy szeghatár,

11 mely nyugat felé ezen Miklós mester ezen Hethkutus-ából az egyiket: a Myhou nevű falut határolja; innen ezen a völgyön leereszkedik dél felé, két földhatárra jut, melyek nyugat felé a mondott Myhou falunak, északnak Ilwagh falunak,

12 keletnek a Chup-i

13 nemeseknek határolnak; innen dél felé ereszkedik, folytonos oldalhatárokon át a fent mondott Chup folyóvízbe

14 torkollik, átugorja ezt a folyóvizet és az előbbi határhoz [a határjárás kezdőpontja, Csesztreg határának keleti széle] jut, mely egyes és kettes határok mellett egy új határt hányattak.

15

..."

16 A település későbbi említései sajnálatos módon nagyon szűkszavúak. Ez annak tudható be, hogy a falu a Bánffy család itteni birtoktestében nem lehetett jelentős település. A család tagjai 1381-ben felosztották egymás közt a lendvai és lenti váraikhoz tartozó birtokaikat. Mihon faluban ekkor 10 telek volt.

17 Az 1389-es, újabb osztozkodáskor Bánffy János bánnak a falu északi részén azok a telkek jutottak, ahol Tizes Tamás egész telken, Márton fia Mihály fél telken és Pál majoros egész telken laktak, Miklósnak és Lászlónak pedig a falu középső és keleti részén azok a telkek jutottak osztályrészül, ahol Kokas János egész telken, Márton fia Mihály fél telken, valamint Jakab fia János egész telken laktak.

18 Legközelebb 1524-ben találkozunk Mihon nevével. Ekkor 3 egész, 2 fél és negyed telket jegyeztek fel.

19 1548 és 1552 között az adójegyzékekben

20 Csesztreggel - mint Bánffy István birtoka -, illetve Újfaluval (ma Kerkaújfalu) - mint Bánffy László birtoka - együtt szerepel (11. kép). Utolsó ismert említése 1561-ből való, amikor az itteni jobbágyok is megjelentek a szomszédos Cup faluban a szentandrási Nagy Miklós deák által megvásárolt nemesi kúria tulajdonjogába való beiktatásán.

21 Az ezután következő időszakból származó adóösszeírásokban nevét nem találni. Nagyon valószínű, hogy 1576. júliusában pusztult el a település, amikor a törökök Csesztreget és a körülötte fekvő helységeket 71