Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Bilkei Irén: Adatok Csesztreg történetéhez a 13–16. században

Bilkei Irén: Adatok Csesztreg történetéhez a 13-16. században Dolgozatomban Csesztreg középkori és kora-újkori történetéhez szeretnék néhány adattal hozzájárulni. Tekintettel arra, hogy a településre vonatkozóan nem folytak módszeres alapkutatások, még a forrásanyag összegyűjtése is várat magára, jelenleg nincs lehetőség következtetések levonására, csak a kutatás irányait lehet kijelölni. A település történetének legkorábbi szakaszát az utóbbi időben örvendetesen megindult régészeti kutatások fogják tisztázni. Ezzel párhuzamosan folyik az okleveles és az egyéb írásos források gyűjtése és feldolgozása. Jelen oldalakon ezekből szeretnék az olvasónak egy gyűjteményt átnyújtani. Csesztreg Zala megyében Lentitől északra, a Kerka folyó két partján elterülő falu. Történetének legkorábbi emlékeit a régészeti leletek őrizték meg, ezekről a kötet előző tanulmányaiban bőven esett szó. A falu általunk ismert első írásos említése 1275-ből származik. 'IV. László király egy oklevelében arról rendelkezik, hogy a Búza fia Márton zalai őrt (latin szóval speculator), aki elődjének V. Istvánnak jegyzője volt Benedek alkancellár mellett, apjával és testvéreivel a nemesek közé emeli, öt ekealjnyi földjüket pedig elkülöníti az őrökétől. Ez a földterület a Velemér folyó mellett volt Kebele és Csesztreg közel Őriszentgyörgyvölgyéhez. A következő fontos adat a faluról egy 1323-ban kelt oklevélből származik, amiből megtudhatjuk, hogy a fehérvári káptalan kiküldöttje, István presbiter János királyi emberrel júl. 20-án Zala megyébe ment, és ott egy hétig tartózkodva a megye nemeseitől és nem nemeseitől és az ott fekvő falvak lakóitól megtudták Hahót fia István fia Miklós birtokainak nevét, amelyek között Csesztreg is szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy a birtokon Szent Mór egyháza van: 1334-ben Károly Róbert király megjáratja Csesztreg, Szenterzsébet és Hétkutas nevű birtokok határait és ezen birtokokban a fentebb említett István fia Miklóst, zalai főispánt, Lendva urát megerősíti. Egy évvel később egy másik oklevél tanúsága szerint Lendvai Miklós (akit 56