Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Vándor László: Csesztreg és környékének középkori történeti topográfiája (A Felső-Kerka-völgy zalai szakasza)

102 103 1469. OL.D1.16853. Kniezsa István: Kelet-Magyarország helynevei. Magyarok és Románok.(A Ma­gyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1943.1.111-313.; Szabó 1971.42. Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. Budapest, 1971.42. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológia szótára I-П. Negyedik, bővített és javí­tott kiadás. Budapest, 1988. Kiss 1.720. Kiss 1.325. Kiss 1.702. Szatafalva, Németkutas, Péntekfalva, Csödefölde, Újfalu, Szenterzsébet, Bak­safalva, Halastó, Szentmárton, Szentpéter, Kozmadamján, Fevenyesfölde, Lék, v. Légfalva, Jakabfiajánosfal va, Pósfalva, Pocmanlaka, Dobrafölde, Kálózfal­va, Szentandrás. Magyar: Medös (Kiss П.113.; Magyar Nyelv 1929.345.), Kutas (Kiss 1.721.), Őr (Kiss П.296.), Pórszombat (Kiss П.365.), Ramocsa (Kiss П.399.) Lsd. e témában ezen kötetben Kvassay Judit tanulmányát. Csépán fia Moko 1335-ben cseréli el itteni birtokait a Bánfiakkal, és a cseré­hez beleegyezésüket adták más csesztregi nemesek. ZO.1.293.; Ez a Moko vagy Makó 1353-ban is a Csesztregi előnevet használja. OL.Dl.4359. Benda Kálmán: A magyar végvári vonal fenntartásának költségei a XVII. szá­zad elején. Studia Agrensia 3. Eger, 1983. 53.; Vándor László: Kanizsa törté­nete a honfoglalástól a város török alóli felszabadulásáig. Nagykanizsa, városi monográfiái. Nagykanizsa, 1994.360. ZO.I.278. Zsimondkori oklevéltári. ÖsszeállítottaMályusz Elemér. Budapest, 1951. 99. OL.D1.37364. OL.D1.7467. 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom