Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Szőke Béla Miklós: A Kerka völgye a Krisztus utáni első évezredben (Csesztreg és környékének településtörténeti kérdései a római megszállástól a magyar államalapításig)

egy ilyen részletét a zalalövői szabadtéri múzeumban) költséges és koc­kázatos is volt az áruszállítás a rugózatlan, kis teherbírású kocsikon, ezért bizonyos árufajták szállítása a Mura, Kerka, Cserta és Zala fo­lyóvizeken folyt. A Borostyánút mentén észak-itáliai kereskedőházak lerakatokat, fiókvállalatokat hoztak létre, melyek vezetésével többnyire felszabadított rabszolgákat bíztak meg. A hatalmas méretű, dúsan fa­ragott zalabaksai sírkövet is egy ilyen felszabadított rabszolga családja állította. Letenye-Főtérről szórványként került elő egy szürke tál ol­daltöredéke, melyen ...Joraf... vagy ...Jordf... felirattöredék olvas­ható. A tál külső felületébe feltehetően ugyancsak egy észak-itáliai ere­detű tulajdonos nevét karcolták be. 6 A Borostyánút mentén megtelepülök emléke az a tumulus (halom­sír), mely már a múlt században ismertté vált Kerkabarabásnál, 7 s ha­lomsírokról tudunk Zalabaksa határában is. 8 A Kr.u. 2-3. században jellemző szokás volt az elhamvasztott halottak földi maradványai fölé sírhalmot emelni Nyugat-Pannoniában és a szomszédos Noricum tar­tományban. Ezért jelentős számban találunk tumulusokat a vasi és zalai erdőkben, s a Murától délre, a Prekmurje területén is. A bennszülött kelta lakosság fokozatosan romanizálódott, a gyor­san kiépült úthálózat és közigazgatási rendszer, az élénk kereskedelem, a békés életkörülmények virágzó kultúrtájjá változtatták a provinciát. Ekkor élte Salla is fénykorát. A békés fejlődést először azok a 160-as évek végétől 180-ig tartó markomann-szarmata betörések rendítették meg, melyek - nyilvánvalóan a Borostyánúton át - egészen Észak­Itáliáig elhatoltak. A barbár betörések következményeit gyorsan kihe­verte vidékünk. Ezután majd száz évig újra zavartalan volt az élet. A belső-pannon tájon sorra épültek az itáliai előképeket követő, gazdagon kivitelezett villagazdaságok. Egy több helyiségében is állati és figurális díszítésű, színes mozaikpadlóval borított, fürdővel és egyéb kényelmi berendezésekkel felszerelt, átriumos villa maradványai Alsórajk-Kas­télyhelyen kerültek elő. Egy hasonló, erősen szétdúlt villagazdaság állt Ujudvar-Zsidóföldeken, és Nagykanizsa-Inkey kápolna mellett is sike­rült egy nagyobb villa rustica maradványait feltárni. 260-ban egy újabb barbár támadás dúlta fel vidékünk életét. Az ekkor elrejtett és újra már ki sem ásott éremleletek (a Mura mentén négy ilyen is előkerült: Korong, Belatinc, Tüskeszer, Alsólendva) 9 jel­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom