Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Bánffy Eszter: Csesztreg és környéke őskora

1. kép: Újkőkori edény a Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb 1995. régészeti ásatás 8. objektumából barabás határában is. Az egymás mellett álló házak szürkés foltjai, különösen a pityerdombi magaslati telephez képest, meglepően alacsonyan helyezkednek el. Tekintve, hogy az első vízrajzi térképünk a térségről a 18. sz.-ból való, nem tudhatjuk biztosan, meddig terjedt a nedves, mocsaras terület az újkőkorban. A barabási háromszög lapos háta azonban ki kellett, hogy emelkedjen ebből. Az újkőkor fiatalabb szakaszában, Kr. e. kb. 5000-4300 között a szintén hatalmas kiterjedésű, Horvátországtól Morvaországig terjedő Lengyeli-kultúra emlékeit igen sűrűn találták meg Zala megye területén. A Csesztreg környékéről Magyar Nemzeti Múzeumba került múlt századi „festett cserepek" is ide sorolhatók. Ezen kívül erős a gyanú, hogy a Korek József által említett kőeszközök és átfúrt, csiszolt kőbalták jó része is a Lengyeli-kultúra népének hagyatéka lehet. Ilyen leleteket ismerünk eddig Kozmadombja, Márokföld, Nova, Résznek, Szentgyörgyvölgy, Szilvágy, Pórszombat és Zalabaksa körzetéből. 1995 őszén végzett terepbejárásaim során magam is találtam egy kis égetett agyag állatfigurát, amely anyaga alapján feltehetően szintén a Lengyeli-kultúra lelőhelyéről származik. 11