Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - A Sitkey család birtokügyletei

és Pálnak a neki elzálogosított végedi birtokrészt 40 aranyforint fejében. 181 A birtokügylet kapcsolatban lehet az 1530-as években a Nagy sitkei csalá­don belül történt zálogosításokkal és egyéb ügyletekkel. 1565. január 23-án ugyanis Sitkey Mihály már türjei prépostként megújította 30 évvel korábban kelt záloglevelét, amelyben birtokainak egy részét elzálogosította testvérének, Jánosnak. A szerződés megújításával újabb 100 aranyforint el­lenében átadta a birtokait Sitkey Jánosnak. 182 János ezekkel a birtokügyle­tekkel jelentős haszonra tehetett szert. Úgy látszik, hogy ő lehetett az az ember a családban, aki legtöbbet értett a pénzhez és kölcsönzésre is hajlan­dó volt. Ezek az ügyletek azt mutatják, hogy ha mód volt rá, akkor még a pénzkölcsönzést és a zálogosítást is igyekeztek családon belül megoldani. 1573-ban a család másik ágának a tagjai viszont birtokperre kénysze­rültek, ugyanis Csányi Ákos gyermekeinek gyámja, Ostffy Jakab pert indí­tott a Kissitkei család tagjai ellen. Ostffy a Csányi gyermekek nevében igényt jelentett be a Sitkey Gotthárd által 1565-ben elzálogosított birtokré­szekre. 183 Ez a követelés nélkülözött minden jogi alapot, mivel a birtoko­kat a 300 aranyforintnyi kölcsön összegének a visszafizetésével még ugyanabban az évben kiváltotta Gotthárd testvére, Sitkey Jakab. Ezért Osttfy jogtalan követeléseket támasztott a Sitkeyekkel szemben. Az általa követelt birtokrészek között találhatjuk Végedet is. A pert megnyerték a Sitkeyek Ostffy Jakabbal szemben, így birtokaik a család kezében marad­hattak. Az 1575. évi felégetés után frissen betelepült faluból fennmaradt a jobbágyoknak egy kezességlevele. Ebben a Végeden lakó jobbágyok kezes­séget vállalnak Sitkey György előtt az egyik falubeli jobbágytársukért. 184 "1585 esztendőben, virág vasárnap, lettek kezesek énnekem az vvegedi job­bágyok, Dongó Máté ugyanazon wegedi emberért." Ez a Dongó Máté 40 aranyforinttal adósa maradt a szintén végedi Vörös Mártonnak. A pénzt Sitkey György fizette ki Vöröséknek a jobbágy helyett. A kölcsönnek az ő részére való visszafizetéséért vállalt kezességet Dongó Máté mellett a vége­di jobbágyok közül Orbán János, Kertész Tamás és Dongó Balázs is. Ezt az összeget azért kellett Sitkey György közbelépésével kifizetni, mert Vörösek a jobbágyukká akarták tenni Dongó Mátét. "Illen okkal, hogy az wegeden lakozó asszonyi állatnak, Vörös Martonnénak kedve találja, ott az faluba wegeden az villái előtt «megállított», és énnekem leszállétott, «azt mondta, hogy» tősgyökeres örök jobbágyom lészen és építőm lészen." Ez az írás bi­zonyítja, hogy a sok pusztítás ellenére is voltak Végeden olyanok, akik gazdagabbak voltak mint a többiek és képesek voltak pénzt is kölcsönözni. Ebben az esetben a kölcsönt bizonyára azért adták Dongó Máténak, hogy 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom