Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - Osztozkodás, perek, elzálogosítások

arra kötelezte magát, hogy 300 aranyforintot fizet Csányi Ákosnak. Ha fizetni nem tudna, akkor Kis- és Nagysitke, Tokorcs, Kissomlyó, Kispécz, Felpécz, Gyömöre, Gyűrűs és Véged falvakban lévő birtokait zálogként leköti Csányi Ákos két fiának, Mátyásnak és Gábornak.

153 Még ugyanebben az évben a vasvári káptalan előtt tiltakozást jelentett be Sitkey Gergely nevében Theghey Mihály Vas vármegyei szolgabíró a fentebbi zálogosítás ellen. Gergely ugyanis Kissitke faluban lévő házába beengedte testvérét, Gotthárdot, akit most megint azért, amiért a felsorolt falvakban lévő részeit elzálogosította Csányi Ákosnak. Amint azt a kapornaki konvent írása is bizonyítja, Gotthárd 300 aranyforint fejében elzálogosította a birtokokat. Sitkey Gergely a zálogösszeget kifizette Csányinak és a pénzt most testvérétől követeli vissza.

154 Nem minden ok nélkül sietett Gergely a birtokok zálogból való kiváltásával, mert Csányi Ákos -aki a Nadasdyak tisztviselője volt- nagy birtokszerzo hírében állt. Ő volt az, aki megalapozta a Csanyiak későbbi vagyonát és hatalmát. Esetünkben a kölcsönadással az lehetett a célja, hogy megszerezze a Sitkeyek birtokait. Ezt sikerült meghiúsítania Sitkey Gergelynek. A sors fintora, hogy Csányi Ákosnak nemcsak hogy nem sikerült megszerezni a Sitkeyek birtokait, hanem még ők szereztek tőle birtokokat. Történt ugyanis, hogy Csányi Ákos leányát éppen egy Sitkey családtag vette feleségül, mégpedig a család másik ágából származó Nagysitkei Sitkey Gábor. Ezzel a Csányi Ákos által összegyűjtött vagyon egy része hozományként a Sitkey családhoz került. 1573-ban Csányi Orsolya végrendeletet készíttetett, amelyben minden vagyonát esetlegesen születendő fiára hagyja, ha mégsem születne fia, akkor minden vagyona a férjére szálljon. Mivel nem született Orsolyának gyermeke, ezért végrendeletének megfelelően újabb birtokokhoz juttatta a Sitkey családot.

155 Sitkey Sebestyén fia Jakab 1565-ben folytatta az általa már korábban megkezdett törekvéseket, hogy vagyonát rokonai ellenében a felesége és leányai kezére juttathassa. Mivel az 1558-ban végrehajtott zálogosítás nem hozta meg a várt eredményt, ezért más módszerhez folyamodott. Sitkey Jakab a kapornaki konvent előtt kijelentette, hogy a Kissitke erődjéből, Kissitke, Tokorcs, Kissomlyó, Gyömörő, Kis- és Nagypécz, Vinár, Gyűrűs és Véged falvakból neki járó részeket jegyajándéka fejében átadja feleségének Thahy Annának. Kikötötte azt is, hogy felesége halála után ezeket a birtokokat Margit, Klára, Zsuzsanna és Anna nevű leányai örököljék.

156 Ezután az ügylet után már senki sem tiltakozott a család tagjai közül, ellenben a hét évvel korábban történtekkel, ezért feltehetően Sitkey Jakab akaratának megfelelően Thahy Anna, majd leányai kezébe kerültek a felsorolt családi birtokok. Olyannyira nem tiltakozott senki ez ellen a végrendelkezés 60