Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - Osztozkodás, perek, elzálogosítások

1561-ben a Sitkey család másik ága is lebonyolított egy birtokügyletet. Ekkor a vasvári káptalan előtt Sitkey Pál fia Benedek a teljes végedi birtokrészét elzálogosította Pethő Andrásnak. Sitkey Benedek az elzálogosítás fejében 150 aranyforintot kapott.

150 Amint láttuk, 1512-ben a Kissitkei család tagjai kértek és kaptak a királytól új adománylevelet a birtokaikra. 1563-ban pedig a Nagysitkei család járult a király elé azzal a kéréssel, hogy új adomány címén erősítse meg őket a birtokaiknak a tulajdonjogában. I. Lipót király teljesítette ezt a kérést és 1563. szeptember 6-án "nova donatio", azaz új adományként Sitkey Mihálynak, Jánosnak és János fiainak Kristófnak, Gábornak és Tamásnak adta a már náluk lévő birtokokat és megerősítette őket azok birtokában.

151 így Gyűrűs teljes egészét, valamint Véged rájuk eső részét is megkapták új adományként a felsorolt családtagok. Ebben az időben már nem volt önálló királyság Magyarország, a Habsburg királyok Bécsből kormányozták az országot. Ezért az ország Habsburgokhoz hű nemesei igyekeztek megerősíteni magukat a birtokaikban. Ezekkel az ún. nova donatiokkal elérték, hogy a birtokaik tulajdonjogát maga a Habsburg-ház is elismerte. A Nagysitkei család tagjai is így tettek, ezzel a birtokjogaik a továbbiakban is biztosítva voltak. 1561-re a Sitkey család tagjai már maguk is kapcsolatba kerültek a törökökkel, addig csak a falvaikat veszélyeztették a török portyázok. Valamikor 1561 előtt a törökök fogságba ejtették a család egyik tagját, Sitkey Gotthárdot. Mivel értéket láttak benne, ezért Gotthárd életben maradhatott, és a rabszolgapiacra sem került, hanem felszólították a családot, hogy fizessenek váltságdíjat érte. Ezért 1561-ben Sitkey Jakab, aki Gotthárd testvére volt, a kapornaki konvent előtt a teljes végedi részét elzálogosította Orosztonyi Miklósnak.

152 Az elzálogosításért cserébe 200 aranyforintot kapott. Ez az összeg azonban nem volt elég ahhoz, hogy kiválthassa testvérét a fogságból, további birtokokat is el kellett zálogosítania mind a saját, mind Gotthárd birtokai közül. Ezekből az elzálogosításokból lassan összegyűlt a váltságdíj összege. Sitkey Gotthárdot már csak ki kellett váltani a törököktől. A kiváltáshoz a nagy pénzkölcsönző, Csányi Ákos is hozzájárult. Az ő fogságában volt egy Zeffer nevű török rab. Ezt a törököt 300 aranyforintért átengedte a Sitkeyeknek. A váltságdíj összegéért és ezért a Zeffer nevezetű rabért kiváltották Sitkey Gotthárdot a fogságból. A felek közötti fogolycsere a híres vitéz, Thúry György kanizsai várkapitány közbenjárására és közreműködésével jött létre. A fogolycserére valamikor 1565 előtt kerülhetett sor, így Sitkey Gotthárd kb. négy évet töltött rabságban. Töröktől való kiszabadulása után, 1565-ben a kapornaki konvent előtt 59