Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A 20. század eseményei

környező falvak lakossága is. Itt voltak a szomszédos falvak iskolái, tűzoltó egyletei és egy katonai díszszakasz is. Az ünnepi beszédet Smidt János járási szolgabíró mondta, de szólt a megjelentekhez Gyomoréi Sándor országgyűlési képviselő, Takács őrnagy és Farkas százados is, akik a hadsereget képviselték. Az emlékmű felszentelését Pataki Ferenc, zalabéri káplán végezte.

316 A Hősi emlékmű még mai is áll, átvészelte a "zivataros" időket. Hirdeti a falu hősi halottainak nevét a kései utódoknak. Az első világháború utáni a békés évek csak rövid ideig tartottak. Mindenki élte a maga életét a faluban és végezte a munkáját, nagyobb jólét azonban nem alakulhatott ki a gazdasági világválság következtében. Sok szegény ember volt a falu lakói között. Ennek ellenére Zalavég a két világháború között érte el az újjáépítését követően a fejlődése csúcspontját. Az 1920. évi népszámlálás alkalmával 1189 fő volt a falu lakónak a száma. A mintegy húsz évig tartó békés élet után újra csak háború köszöntött országunkra és népünkre. Ebben a könyvben nem lehet cél a második világháború kitörésének az okait ismertetni. Feltétlenül meg kell jegyezni azonban, hogy Magyarország részben a korábbi igazságtalanságok és az ország megcsonkítása miatt keveredett bele a háborúba. Emiatt állt a nép azok mellé a vezetők mellé, akik felsorakoztak Hitler mellé. A második világháború harcai kezdetben csak annyira érintették a falut, mint a korábbi háborúk. A faluban lakó férfiak nagy része a frontra került, ahonnan sokan soha többé nem tértek vissza. 1944. július 18-án a katonaság leszerelte a templom tornyából az első világháborút túlélt harangot. A két harang közül ez volt a kisebbik, 1865-ben öntetté a soproni haranggyárban Véged falu lakossága.

317 Ahogy közeledett a végső vereséghez a Hitleri Birodalom és vele a Magyar Királyság, úgy érezte egyre jobban és jobban falunk népe a háború terheit. Mind sűrűbben repültek el a falu légterében a szövetséges légierő bombázó századai támadásaik során. 1942 nyarán valószínűleg egy megsérült bombázógép Pókaszepetk és Dabrony körzetében szabadult meg veszélyessé vált rakományától. Emiatt Pókaszepetken több ház is leégett. 1943ban már hatalmas kötelékekben szálltak az amerikai és angol gépek a falu felett. 1944. január 23-án a nyugati szövetségesek légiereje első alkalommal bombázta Zalaegerszeget, ennek kísérteties fényét innen is látni lehetett és a robbanások zaja is elhallatszott Zalavégig. A Német Birodalom katonai vezetése a végső ellenállás szervezése során a védelemi tervekben szerepet szánt Zalavégnek. Falunk az egyik fontos pontja lett a Hitleri Harmadik Birodalom utolsó magyarországi védővonalának, a Zsuzsanna-vonalnak. Ezután már csak a megerősített országhatár, az ún. Birodalmi vé135