Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A 65 éves pusztaság

falvak és puszták határosak. A tanúk részletesen leírták a puszta határait is, ezzel később bővebben fogunk foglalkozni. Tudtak arról is, hogy a harmadik kérdésben megnevezett falvak lakói valóban foglaltak el különböző nagyságú területeket a végedi határból. A baltaváriak például a "végedi malom helyére folyó vízig" a magukénak tartják a területet, sőt a marháikat naponta addig is legeltetik, holott ezt a régi végedi földesurak megtiltották a számukra. A szentgróti Hagymássyak annak idején csak úgy engedték a baltavári marhák itatását az említett patakon, hogy ezért a falu minden lakója egy-egy napi robotot szolgált a végedi földeken. Arról is hallottak a tanúk, hogy a széplakiak egész a "Végedi mezző" széléig jelöltek meg fákat határvonalként a két falu között és így "magok csináltak magoknak határt". Emiatt jó negyven év múlva komoly háborúskodásra került sor a végediek és a széplakiak között. A peresztegi jobbágyok az ún. "Partos út" nevű helyig foglaltak el területeket. Ezek a jobbágyok az általuk elfoglalt terület határát a fákba vésett keresztekkel és koszorúkkal jelölték meg. (Jegyezzük meg ezt a tényt, mivel a későbbi pereskedésnél ez is szóba kerül.) A kihallgatottak közül többen szemtanúi is voltak az itt leírtaknak. Úgy emlékeztek, hogy a széplakiak és peresztegiek valamikor 1696 körül foglalták el az említett területeket. Az emlékezetük szerint a széplakiak vezetője a terület elfoglaláskor bizonyos Takács Istók volt. A negyedik kérdésre a tanúk azt válaszolták, hogy magukon kívül nem ismernek olyan embereket, akik ismernék Véged határait, mivel "mind elhóltak azok az emberek". Ebből a tanúkihallgatási jegyzőkönyvből kiderül számunkra, hogy a középkori és a törökkori Véged területe sokkal nagyobb volt annál, mint amekkora a 18. századra megmaradt. A szomszédos falvak lakói kihasználták a lehetőséget, hogy senki sem lakott Végeden és nem volt, aki megakadályozza a területszerzéseket. Szinte minden szomszédos falu lakói elkövettek ilyen önkényes határmódosításokat és területfoglalásokat, nem csak a tanúk által felsorolt három falu lakói. Ezekből a foglalásokból később, Véged 1735-ös alapítását követően több komoly bonyodalom származott. Egy 1721-ben készített összeírásban találunk újabb adatokat a faluról, amelyet Esterházy Péter javairól készítettek.

254 Esterházy Péter annak az Esterházy Dánielnek volt fia, aki eladta a Sitkey-javakkal együtt végedi birtokát is Felsőbüki Nagy Istvánnak. A birtokok felsorolásánál mégis ezt találjuk: "Vigeti puszta: Ezen pusztában Ányos Zsigmond és Török István uramék a Hármasi molnárokkal a compossessorok [közbirtokosok vagy részbirtokosok]. Vagyon szép darab mező földje, de a sok compossessor 97