Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)
III. fejezet: Véged a török korban - A falu idegen kézre kerülése
falujuk keletről Bér, délről Pakod, nyugatról Tilaj, északról Martonfa és Véged falvakkal határos. Vallottak arról is, hogy tudomásuk szerint a végediek mindenféle dézsmát fizetnek Sümegre. Sajnos a jegyzőkönyv eredeti példánya elkallódott, csak egy géppel írott változata maradt fenn. Az eredeti jegyzőkönyvben az utolsó helyen szerepelt Bozol, de a szövegből kiderül, hogy még további falukba is elmentek a kihallgatást végző megbízottak. Ebben a helyzetben kénytelenek vagyunk a bozoliak vallomása alapján megítélni a Végedet. Tudnunk kell, hogy ebben az időben Sümegen volt a török veszély miatt a püspökség székhelye. Egyértelműen kiderül, hogy a "mindenféle dézsmát fizetnek Sümegre" kifejezés annyit jelenthet, hogy az egyháznak járó jövedelmeket a falu fizette a püspöknek. Ebből arra is következtethetünk, hogy Véged lakói feltehetőleg katolikusok voltak, vagy legalábbis nem szakítottak teljesen a vallással, hiszen ha ez bekövetkezett volna akkor valószínűleg nem fizetik a püspök járandóságát. Érdekes, hogy 1661-ben már protestáns anyaegyházként tartják nyilván Végedet, ahol áll még a régi katolikus templom is. 218 Más volt a helyzet a környék más falvai esetében. Bérben például már 1639-ben protestáns prédikátor működik, akit Almássy Gergelynek hívnak. 219 A falu idegen kézre kerülése Amint láttuk, Véged egy része már a 17. század első harmadában átkerült a Sitkey család birtokából idegen családok kezébe. Első alkalommal a Kisfaludi család szerepel végedi birtokosként, majd találkozunk a Szentgróti Hagymássy és a Telekesi Török családdal is. A Kisfaludiak házasság révén jutottak itteni birtokhoz. Nem ismerjük viszont a Hagymássyak és á Török család itteni birtokainak megszerzési módját. A 16. század elején néhány adóösszeírásban szerepel ugyan a Hagymássyak végedi portaszáma, de a legtöbb esetben nem kerültek be az összeírásba, tehát nem is voltak itteni jobbágyportáik. Nem bizonyítható, hogy huzamosabb időn keresztül lett volna itt birtokuk. Telekesi Török Imre esete még bonyolultabb ennél, hiszen ő csak a 17. században tűnik fel mint végedi birtokos. A szomszédos baltavári birtokát is ebben az időben szerezte meg a Bakács családtól. Talán vétel vagy zálog útján jutott a két család az itteni birtokokhoz. Hagymássy István a Szentgróti Hagymássy család utolsó férfi tagja volt. Mivel nem voltak gyermekei, ezért vele kihalt a család. Hagymássy István halála előtt szerződést kötött Batthyány I. Ádámmal a törökverő 82