Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - A 16. század eleji Véged

tyénnel. Ez a két család olyan megállapodást kötött urával, amely alapján szabadabb jogi és adózási helyzetbe kerültek. A szerződés alapján bizonyos pénzösszeget fizettek és szolgálatot teljesítettek Sitkey Sebestyénnek a szabadabb jogi helyzetért. Az ilyen szerződéses jobbágyokat nevezték akkoriban szabadosoknak, (libertinus) Ebbe a fent bemutatott gazdag és jólétben élő falu jutott a pusztulás sorsára alig egy évvel a fentebb elemzett adóösszeírás elkészülte után. 1532. április 25-én I. Szulejmán szultán a 100 000 főnél is nagyobb hadseregével Isztambulból megindult Bécs vára ellen. A török birodalom I. Szulejmán szultán uralkodása alatt jutott el hatalma csúcspontjára. Ezt a hatalmat kihasználva el akarták foglalni Bécset is. Az ostromra induló hatalmas sereg a Dél-Dunántúlon keresztül özönlött a célja felé, miután július 19-én átkelt a híres eszéki fahídon. A török fősereg július 30-án érkezett meg Kanizsa vára alá. Innen a Principális csatorna és a Foglár patak völgyében vezető úton észak fele indultak tovább Pölöske és Kapornak várak vonalán. Augusztus 2-án Kapornak faluban táborozott a sereg, mivel a Zala folyó vízén hidat kellett építeni a számára. E hónap 3-án a sereg már Kernend és Kám vára alatt járt. Pecsevi török történetíró szerint a szultán vezette fősereg Kapornak várától észak-nyugat fele, a nagyvezír által vezetett előhad pedig egyenesen északnak indult tovább. A két seregrész a Rába folyón Rábahídvégnél kelt át, majd augusztus 10-én megkezdte Kőszeg várának az ostromát, amelyet Jurisics Miklós várkapitány védett. Mint tudjuk az ostromot több mint két hét eltelte után a török szultán vezette sereg eredmény nélkül fejezte be.

127 A Bécs ellen indított szultáni hadjárat hozta Véged számára az első török pusztítást. Nem tudjuk, hogy a nagyvezír serege vagy az előtte járó portyázok pusztították-e el a falut, csak a pusztítás ténye bizonyos. Valamikor 1532 augusztusának első napjaiban történhetett mindez. Véged lakói ekkor ismerték meg először a később már mindennapossá váló török portyákat. Az, hogy felégették a falut az 1534. évi adólajstromból derül ki. Ekkor Végeden összesen 5 adófizető és 10 szegény jobbágyportát írtak össze.

128 A három évvel korábbi 39 lakott portával szemben csak 15 maradt meg a faluban. Ez pedig annyit jelent, hogy a törökök a falu egy harmadát megsemmisítették. A korábbi 20 adófizető jobbágyportából csak 5 maradt adózóképes, ami 75 %-os pusztulást mutat. A török sereg a környező falvaknak is komoly károkat okozott. Ennek érzékeltetésére hasonlítsuk össze a falvak összeírásokban szereplő adatait a hadjárat előtt és után: 51