Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - Véged a középkor végén

Sitkey család tagjait, hiszen ha belegondolunk, akkor egy olyan útvonal vezett át ezen a töltésen, mint a Buda-Velence közötti főút. Egy nemzetközi az úton pedig eleve biztosított volt a nagy forgalom az utazók révén. Ezt a forgalmat mutatja egy 1515. február 10-én kelt levél is.

117 Ebben a levélben egy velencei marhakereskedő összeírta azokat a magyarországi vámokat, amelyeken keresztülhajtották a kivitt marhákat. A marhacsordát Szegedről hajtották ki Velencébe. A kereskedők állataikkal Fehérvárnál álltak rá a velencei útra. A feljegyzés szerint Fehérvár-BerenhidaVeszprém-Billege-Vasvár-Rákos-Muraszombat vámhelyeken keresztül vezetett ez az útvonal. Biliege és Vasvár között érintettek egy "Hile" nevű vámhelyet is. Itt 60 dénárt fizettek a vámon való átkelésért. Ezt a "Hile" nevű vámhelyet a kutatók Türjével (Thyrle) azonosították.

118 Tűrjenek azonban soha sem volt vámszedési engedélye. Véged pedig éppen a feljegyzés kelte előtt hét évvel kapott vámszedési engedélyt a királytól. Feltehető, hogy a helyismerettel nem rendelkező velencei marhakereskedő öszszetévesztette Türjét a vele szomszédos Végeddel. A mi 20. századi fogalmaink szerint a töltés építése egy jó befektetés volt. Amint láttuk, valószínűleg a Buda-Velence (Itália) közötti úthoz építhették ezt a töltést, de a helyének a megkeresése ma már komoly gondokat okoz. A töltés helyeként több dűlő is számításba jöhet. Az egyik lehetséges hely a mai Puszta-gáti dűlő. Itt létezik egy töltés, amint azt maga a dűlőnév is mutatja. A Pusztagát annyit jelenthetett régen, hogy elhagyott gát. A töltés itteni építése mellett szól, hogy a főút ebből az irányból vezetett a falu felé. Ellene szól viszont, hogy a domborzati viszonyok miatt itt nem lehetett akkora mocsár és tó, amelyen keresztül töltést kellett volna építeni. Egy másik feltételezhető helyszín a régi közút töltése a mai Terményszárító és Zalabér között. Emellett szól, hogy erre vezetett a 18. századtól a zalabéri út. A terület valóban mocsaras volt akkor és jelenleg is az. Valószínűsíti ezt a helyszínt az is, hogy a falvak középkori határjárásaiból kivehetően a Kánya patak és a Szajki patak köze sem batyki, sem bozoli terület nem volt, így csak Végedé lehetett. Ellene szól az viszont, hogy túl messze van Végedtől, ezért az ellenőrzés és a tarifa beszedése nehézségekbe ütközött volna. Létezik egy harmadik lehetséges helyszín is. Ez pedig a mai Oszta területe. Itt is található egy valamikori töltés és ez a terület még ma is mocsaras. Könnyen elképzelhető tehát az, hogy már a középkorban is mocsár és tó volt itt. Ezen a régi töltésen a 18. században egy olyan út vezetett, ami a falu széléről ágazott ki és a régi Martonfa feltételezett irányába haladt tovább. Ellene szól viszont az, hogy jelenleg ez a terület már nem is Zala megyében van és a középkorban is közel lehett ide a megyehatár. A 44