Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - A falu fejlődése a 14. században

Talán már a vásártartási jog adományozásakor keresztül vezetett a falun egy országos jelentőségű főútvonal, ami megfelelő forgalmat biztosított vásár tartásához. A főútvonal az ország fővárosából, Buda várából vezetett Fehérvár-Veszprém-Sümeg-Vasvár-Muraszombat városokon keresztül Itália és Velence irányába.

72 Ennek az útnak Sümeg és Vasvár között lévő szakasza haladt át falukon, amelynek vonala Tűrje-Véged-Martonfa-Kisbér falvakon át vezetett.

73 Ezt a főútvonalat keresztezte Végeden egy másik fontos útvonal is, a Kanizsáról Sopron felé vivő út Szentgrot és Pereszteg között lévő szakasza.

74 Ez az útvonal a Zala folyó bal partja mentén haladt, Szentgrót-Szentpéter-Batyk-Véged-Pereszteg falvakon keresztül. Később ebből ágazhatott le egy Egerszeg fele menő út is. Falunk helynevei is mutatják, hogy fontos útcsomópont volt. A régi időkben a folyókon és patakokon csak ritkán építettek hidakat, a legtöbb esetben gázlókon keltek át. Ezeknek a helyeknek a neve "Kelő" volt. Ilyen "Kelő" helynév pedig Végeden kettő is található. Mindkettő a mai Szajki, az egykori Ágas patakon volt és "Végedi Kelő"-nek hívták őket. Az egyik a mai temetőbe vezető híd környékén lehetett a patakon. Itt vezetett be a faluba mindkét főútvonal. A patak menti területet jelenleg torzított formában Kellő dűlőnek nevezik.

75 A másik Végedi Kelő valahol a mai 11-es számú halastó környékén lehetett. Itt vezetett át a patakon a Szentgrót-Pereszteg út és a Véged területét csak érintő Széplak-Ötvös út.

76 Ezek az útvonalak biztosították a falunak a fejlődés lehetőségét, mivel a középkor folyamán nagyobb arányú fejlődésre csak az előnyös helyzetű, forgalmas településeknek volt lehetősége. Két évszázad eltelte után falunknak ezek a korábban még fejlődési lehetőséget nyújtó utak váltak a legnagyobb hátrányára. A jó megközelítési lehetőség a török időkben komoly károkat okozott Végednek, mivel a török csapatok ezeket az előbb említett útvonalakat használták támadásaik során felvonulási útként. Akkor amikor a környező falvak még majdnem sértetlenek, akkor Végedet már szinte teljesen elpusztították. A 14. század közepén azonban még nem láthatták előre Végeden a később bekövetkező baljós eseményeket. Amint ez a vásártartási engedély is bizonyítja, Sitkey István és Sitkey Lőkös az öt évvel korábbi pereskedésüket felejtve a falu és ezzel saját érdeküket tekintették. Tudták azt, hogy ha jobbágyaiknak és falujuknak jól megy, akkor azzal a saját anyagi boldogulásuk is biztosított. A két Sitkey kérésének teljesítéséhez bizonyára az is hozzájárult, hogy mindketten a királyi udvar környezetéhez tartoztak és fiatal korukban hosszabb ideig ott is élhettek. Valószínű, hogy már gyermekkorától ismerték Lajos királyt is. I. Lajos király kiváltságlevele után hosszú ideig nem hallunk semmit ami Végeddel kapcsolatban volna, csak 1381-ben akadunk újabb adatra. 30