Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - A Sitkey család birtokszerzése

Veszprém vármegyék törvényhatóságainak a jogköréből. I. Károly király elrendelte, hogy a Sitkeyek ellen lefolytatandó pereket csak az ő személyes jelenléti bírósága előtt lehet tárgyalni.

57 A 14. század elejére Véged három részre osztódhatott fel. Erre utal, hogy az 1320-as évek végén három részről hallunk. Egy falurész Sitkey Kopasz birtokában volt, amit Márton fia Mikétől örökölhetett. A második rész az Endrédyek által Mikétől vett rész volt. Létezett viszont egy harmadik rész is, amivel 1328-ban találkozunk, ez már Vas vármegyében, de a határ mellett feküdt és Felvégednek hívták. A falut I. Károly Róbert király 1328-ban a Vas vármegyei Wossian-i Ogmánd fiainak Irnusdnak és Jánosnak adományozta. Még ugyanebben az évben a vasvári káptalan be is iktatta a családot a birtokba. Ezen a beiktatáson a szomszédos falvak képviselői is megjelentek, akik ellentmondás nélkül jóváhagyták a beiktatást és ezzel jogszerint is Felvéged tulajdonosai lettek a Wossian-iak. A beiktatásra képviselőket küldött szomszédos falvak felsorolása tartalmaz néhány nagyon meglepő nevet. Az oklevél szerint Felvéged keleti szomszédja Keléd, a déli Egyházas-Véged, a nyugati "Touth", az északi "Kubelkuth" és "Zovajk" faluk voltak. Közülük később még találkozunk Keled, Szajk és Köbölkút nevével. A mi falunkat jelölő Egyházas-Véged név viszont többé soha sem tűnik fel az oklevelekben. Érdekes azonban a másik két falunév esete. Felvéged és Tóti neve sem fordul elő többé oklevelekben és egyéb írásokban, de a két falu mégis létezhetett egy ideig, mivel mindkét név fennmaradt helynevi formában. A két névre a falubeliek még a 19. század közepén is emlékeztek, mivel az 1847-ben készült falutérképen a mai 1 l-es halastótól nyugatra lévő terület neveként Fő Véged szerepel.

58 Az pedig nem lehet vitás, hogy a Fel-Véged és a Fő-Véged azonos jelentésű nevek. A Tóti névvel a 18. század nagy birtokpereiben is találkozunk, de Mikosdpusztát más néven még ma is Tótinak nevezik a zalavégiek.

59 A vasvári káptalan által elvégzett birtokbaiktatás után a király átírta és megerősítette a Wossian-i család részére a korábbi adományát.

60 Ezzel Felvéged örök jogon a tulajdonukba került. Az oklevelet a királyi ezüst pecséttel látták el. Felvéged a nevéből adódóan valószínűleg Véged része lehetett és onnan vált ki valamikor. Tisztázhatatlan azonban, hogy mi módon történt ez a kiválás és hogyan került a kivált birtokrész egy másik megyébe. Nem tudjuk annak az idejét sem, hogy mikor szűnt meg Végednek ez a kettőssége. Feltehetőleg a Sitkeyek szerezték meg a birtokot a Wossan-i családtól. Erre azonban oklevelek hiányában csak következtetni lehet. A két Véged létezésével az előbb ismertetetten kívül csak egy oklevelet lehet összekapcsolni, de nem minden kétséget kizáróan. 1339. június 7-én kelt Kopasz mester25