Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

V. fejezet: Az egyház története - Az új templom építése és története

1925. januar 1-én temették el Pozsogár Gyula zalavegi iskola igazgató-tanítót. Idézzük Osadinszky György akkori plébános megemlékező sorait. "Pozsogár Gyula 51 évig volt Zalavégnek nem tanítója, hanem valódi apostola. Hívták Szombathelyre, Keszthelyre de ő maradt a kicsike kis faluban. S mikor kérdezte hogy miért maradt itt? Azt felelte, azért mert szereti ezt a sorsot, és faluját szeretné kínai fallal körbevenni, hogy soha rossz ne jutna be. Csodálatos eredményt tudott elérni a tanítványaival. Sok kitüntetésben részesült, de ez mind kevés volt ahhoz, amit méltán megérdemelt volna. Alázatos, mély részvéttel kísérte utolsó útjára a temetőbe a hívek szeretete."

373 Pozsogár Gyula valóban sokat tett falunk felvirágoztatásáért. Ő alapította a zalavegi tűzoltóegyletet, a templom szinte minden berendezési tárgyának beszerzésénél ott volt. Könyvet írt a falu I. világháború alatti életéről. Pozsogár Gyula egykori zalavégi tanító egyike azoknak, akik a másadik Véged és Zalavég fejlődéséért a legtöbbet tették, aki méltó arra, hogy az utódok megemlékezzenek róla. Egykori tanítónk itt nyugszik szeretett faluja temetőjében. Az 1920-as és 30-as években hosszas pereskedés zajlott az iskola ügyében. A falu polgári vezetése ugyanis nem vette bele a költségvetésbe a falu római katolikus iskoláját. 1924-ben került ki az iskola a költségvetésből, a következő években pedig semmilyen támogatást sem kapott a falutól. Csak 1932-ben sikerült elérni, hogy újra támogassák az iskolát. A támogatás megadásának leginkább a mikosdi Zierer uradalom képviselői álltak ellen.

374 A

II. világháború idején jelentős változás állt be Zalavég egyházi életében. 1944-ben egy Erdélyből menekült ferences szerzetes, P.Beke Kázmér a magyar honvédség kötelékébe tartozó Szent László gyaloghadosztállyal érkezett Zalavégre. Társaival egyetemben menekülnie kellett Erdélyből, a dési rendházból a visszatérő román csapatok elől. A ferences szerzetesek és a velük menekülő apácák a Szent László hadosztály irodáján végeztek kisegítő tevékenységet. A menekülésük során itt rekedtek Zalavégen. Az akkori zalabéri plébános, Kovács József régi terve volt, hogy Zalavéget önálló plébániává szervezze. A faluba érkező ferences atyák közül P.Beke Kázmért már eleve olyan irányú munkálkodásra kérte fel, amelynek a végső állomása az ő zalavégi plébánossága lesz. Ezt a gondolatot mind a falu népe, mind maga Kázmér atya támogatta. P.Beke Kázmér először 1944. december 8-án prédikált a zalavégi templomban. Mindszenty József veszprémi püspök Kovács József plébános első felterjesztését jóváhagyta és 1945. augusztus 1-vel kinevezte Веке Kázmért az újonnan alapí158