Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)
V. fejezet: Az egyház története - A középkori templom története
telményeknek. Ebben az esetben a püspökök nem szentelhették pappá őket. Ilyenkor csak a pápa adhatott felmentést a követelmények teljesítése alól. Azok a kispapok, akiknek a felszentelése bizonyos akadályokba ütközött, azok elzarándokoltak Rómába a Szentatyához felmentésért és felszentelésért, így tett Jakab fia Péter is, akit kineveztek a végedi Szent György parochiális egyház rektorává, de Magyarországon nem szentelték pappá. A templom igazgatójává kinevezett Péter néhány egyházi ténykedés kivételével minden munkát elvégezhetett, de egy éven belül pappá kellett szenteltetnie magát, mert ellenkező esetben elveszítette volna helyét és vele a jövedelmeket is. Ezért Péter elzarándokolt a Vatikánba, ahol kérte a felmentését és felszentelését. A pápai kancellária 1429. január 14-én adta ki a számára azt a bullát, amelyben bizonyították, hogy megkapta a szükséges pápai felmentést és pappá szentelése is megtörtént. Jakab fia Péter úgy látszik nem egyedül vállalkozott a római zarándoklatra, mert vele együtt szentelték pappá János fia Pétert is, aki a koppányi templomnak volt rektora. 337 Egy hatalmaskodási perből ismerjük a következő végedi plébános, László nevét. 1501. szeptember 29-én Béry István két másik zalabéri nemessel együtt erőszakkal elvitte a türjei prépostnak a felsőtürjei szőlőkből járó 20 hordó borát. Mivel ezen felül Béry Istvánnak még más tartozásai is fennálltak a préposttal szemben, ezért pereskedésre került sor. Ez a Zala vármegyei alispán előtt folyt, ahol tanúként hallgatták ki László végedi plébánost is. 338 Valamikor a 16. század elején kerülhetett sor a végedi templom megerődítésére. Az eredetileg román stílusban épült egyháznak vastag falai és két tornya volt, ami lehetővé tette erődként való használatát. A két torony elé a védelmi lehetőségek javítására egy vastagfalú négyszögletes bástyát emeltek. Ennek az alapjai a templom körül 1991-ben végzett ásatások során kerültek elő. Sajnos semmilyen írás nem maradt fenn sem az erődítésről, sem arról, hogy mi indokolta az építkezést. A török veszély semmiképpen nem indokolhatta az építkezést, hiszen még jóval a mohácsi csata előtt vagyunk. Ekkor még senki sem tudhatott arról, hogy később törökök fognak pusztítani Végeden. A templom még a megerősítés után sem tudott volna komolyabb támadó csapatoknak ellenállni, ezért lehetséges, hogy az 1508-ban létrejött végedi vám védelmére építették hozzá a bástyát. Ezzel meg tudták óvni a falubelieket és a vám bevételeit a kisebb rablóbandáktól és az esetleges hatalmaskodóktól. 1517-ben találkozunk a végedi várnagy nevével, aki bizonyára ennek a templomerődnek volt a kapitánya. (Georgio Gyerfai castillo de Wegedy) 339 148
