Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A 20. század eseményei

szegre vagy akár Kőszegre, mivel a két város között naponta három pár személyvonat közlekedett. A vasúton ekkor még I-II-III. osztályú személykocsikban utazhattak az utasok. Érdekességként jegyzem meg, hogy ekkor a harmadik osztályon egy Zalabérbe szóló jegy 20 fillérbe, egy zalaegerszegi jegy pedig 60 fillérbe került. A megépült vasútvonalon Zalavég két helyen is érdekelt volt, mivel két megállót is kapott. Magában a faluban volt Zalavég megállóhely, a mikosdi uradalom mellett pedig Mikosdpuszta vasútállomás. Ez az állomás három vágánnyal és egy a mai Lengyárba vezető iparvágányból állt. A vasútvonal tervezői először csak a mikosdi állomást akarták megépíteni, de a lakosság kérésére sor került falubeli megálló megépítésére is.

314 A 20. század eseményei A 20. század eleje amint láthattuk békés évekből állt. Ekkor az ország építése foglalta el a fő helyet a politikában, azonban hamarosan nehéz évek következtek. Mind feszültebbé vált az európai helyzet, majd Ferenc Ferdinánd trónörökös szarajevói meggyilkolását követően 1914. július 28-án kitört az első világháború. A frontokra a falunk fiai közül sokan kikerültek. Az akkor még 1100 lakosú Zalavégtől 33 hősi halottat követelt a háború. A harci cselekmények közvetlenül nem érintették a falut, de sor került különböző reqvirálásokra a hadsereg részéről. 1916. augusztus 7-én elvitték a zalavégi templom tornyából az egyik harangot, ami valamikor a múlt század közepén készülhetett, a súlya 409 kg volt.

315 Az első világháború idején készült el a falu nagy tudású tanítójának könyve, amely mindmáig az egyetlen olyan könyv, ami Zalavéggel foglalkozik. Ebben a mindössze 23 lapos könyvecskében Pozsogár Gyula a kitartásra és az Isten, a Haza, a Király tiszteletére szólítja fel a falu lakóit. Mint költő is bemutatkozik ebben a könyvben. Verseket és imákat írt a háborúról és annak mielőbbi győztes befejezéséről. Sajnos ebben a kérdésben nem lett igaza. A falu tanítója nagyon szívhez szólóan írja le a harang levételét a templom tornyából és a falu népének búcsúját a harangtól. Pozsogár Gyula megjegyzi, hogy a falu lakói megértették, hogy miért van szüksége a harangra a katonaságnak, nem zúgolódtak az elvétele ellen. Azt kívánták, hogy "gránátot és srapnelt okádó torkából oda dörögje gonosz ellenségeinknek: NE BÁNTSD A MAGYART!" A szerző könyvében azt is ecseteli, hogy Zalavég és a szomszédos tóti major lakosai milyen hadi jótékonykodást végeztek. Később bebizonyosodott, hogy hiába volt a hazafias 133