Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - A falu kialakulása

II. fejezet: A középkori Véged A falu kialakulása Sem az ősi krónikáink, sem okleveleink nem tájékoztatnak bennünket arról, hogy a honfoglaló magyarok mikor telepedtek meg vidékünkön. A krónikákból csak annyit tudhatunk, hogy Árpád vezér irányításával két magyar sereg 900 nyarán foglalta el az akkor Pannóniának nevezett Dunántúlt. Ezután azonban még hosszú időnek kellett eltelnie addig, amíg a főként pásztorkodó és ezáltal vándorló életmódot folytató magyar nép állandó településeket hozott létre. Az első településeknek a létrejötte hoszszantartó folyamatok eredménye volt, így az Árpád-kori falvak kialakulása nem köthető egy-egy évhez. Hasonlóan a legtöbb településhez, Zalavég esetében sem beszélhetünk konkrét alapítási időről. Az alapítás korának hozzávetőleges megállapításakor csak a régészeti leletekre és a belőlük levonható következtetésekre hagyatkozhatunk. A Kellő nevű dűlőben időről időre kora Árpád-kori cserépedények maradványait hozza felszínre az eke szántás alkalmával. A templomunk mellett 1962-ben egy gödör ásása közben a munkások egy régi sírra bukkantak. Néhai plébánosunk, Károly B. Ferenc feljegyzései szerint ennek a sírnak és a benne nyugvó csontváznak a beállítása K-Ny irányú volt. A csontváz mellett akkor különböző leleteket találtak, ezek közül azonban az ő birtokában csak egy " S "-végű hajkarika maradt meg, amit beszolgáltatott a zalaegerszegi Göcseji Múzeumnak.

1 Erről a hajkarikáról Szentmihályi Imre a múzeum akkori igazgatója azt állapította meg, hogy az bronzból készült valamikor a 11-12. században. Ezekből az adatokból kiderül az, hogy a ma Zalavégnek nevezett falu területén a magyarság valamikor all. század táján hozta létre az első állandó települést. Ez a korszak Szent István király kora volt, vagyis a magyarság kereszténnyé válásának az időszaka. Valószínű, hogy az első település helye a jelenlegi Kellő dűlőben van. Itt még csak sátrak és kezdetleges házak állhattak. A mai falu helyére csak valamikor később költözhettek a falu lakói, talán éppen a 11. századi királyainknak a letelepedést és a templomépítést erőltető törvényei hatására. Falunk írásos említésére a letelepedés után még hosszú ideig várnunk kell. Ez összefügg azzal, hogy Magyarországon csak a 12. század végére, III. Béla király törvényeinek a hatására vált általánossá az írásbeliség. Jelenlegi ismereteink szerint Zalavég első írásos említése a 13. század 11