Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A falubeliek élete a 18–19. században

A Baltavár-Széplak-Véged közötti hármashatár pedig a Széplaki és a Baltavári patak összefolyásánál volt. Az első tanú azt vallotta, hogy a végedi jobbágyok állatai nem mehettek át a Kánya patakon baltavári területre. Tudtak arról is, hogy Szegedy Pál a régi időkben ezen a patakon egy malmot akart építtetni, de határ közös volta miatt Török István baltavári földbirtokos nem egyezett bele. Az eddig ismertetettek voltak Véged újjáépítése után a fontosabb határviták. Rajtuk kívül előfordult ugyan még néhány, kisebb területeket érintő vita, de ezek már nem befolyásolták a falu életét. A nagy határviták a 18. század közepére lezajlottak és a falu határa nagyjából a régi helyére került. Mivel az akkori viszonyok között a legnagyobb érték a föld volt, ezért beláthatjuk, hogy szükség volt a vitákra. Ezek során a régi falu területéből elfoglalt földeket szinte teljes egészében sikerült visszafoglalni. Azt is el kell mondanunk viszont, hogy a végediek a határkiigazítások során időnként túlzásokba estek, néha olyan területeket is elfoglaltak, amik soha sem voltak Végedhez tartozóak. Erre láttunk példát Batyk esetében. A szomszédos falvaktól visszavett területeket művelés alá vették a jobbágyok, hiszen minden művelhető területre szükségük volt. Véged mai határai nagyrészt a 18. század közepén alakultak ki, nagyobb mértékben csak a Széplak-Véged közötti határ vonala változott a későbbi időkben. A 19. század elején került sor a falvak határainak a hivatalos megállapítására és kijelölésére. Ezeket a vármegye vezetői végezték, mivel Véged határa részben megyehatár, ezért itt Vas és Zala vármegyék képviselői is jelen voltak. Falunk esetében először a Türjével közös határ kijelölésére és törvényesítésére került sor, mégpedig 1801-ben. Az első határkijelölést követte a többi faluk felé eső határok kijelölése is. 1822-ben a Véged-Széplak közötti, 1823-ban újra a Véged-Türje közötti, 1824-ben a Véged-Szajk közötti, 1834-bèn a Véged-Bögöte közötti, 1839-ben a Véged-Zalabér közötti, végül 1845-ben a Véged-Bátyk közötti határ kijelölésére került sor.

281 A falubeliek élete a 18-19. században A feudalizmusban a viszonyokat mindig a föld tulajdonjoga határozta meg. A termőföld birtokosa a földesúr, a művelését végző jobbágy pedig csak bérlő. A használat fejében neki földjáradékot kellett pénzben vagy természetben fizetni. Ezen kívül tartozott bizonyos számú robottal is urának. A robot száma napokban volt meghatározva, amit a földesúr saját használatában lévő földeken kellett ledolgozni a jobbágynak. A föld használata 112