Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - Határviták

a háborúskodás beszüntetésére, ha a végedi jobbágyok is beszüntetik az erőszakos cselekményeket. Ezzel valóban megszűntek az erőszakoskodások a falvak lakói között, csak a perek folytatódtak tovább. A hosszas huzavona közepette 1757-ben elhalálozott Festetich József is, örökösei pedig nem akadályozták tovább a per befejezését. A több mint 13 évig tartó vita végső tárgyalására 1759 novemberében került sor. Zala vármegye törvényhatósága úgy döntött, hogy a tárgyalásra Végeden kerüljön sor. Itt tartották Zala vármegye törvénynapjait is, tehát több per tárgyalásai zajlottak ebben az időben. A per végén a bíróság azt az ítéletet hozta, hogy a vitatott terület Nádasdyné Márffy Anna és a végedi jobbágyok birtoka. Festetich József törvénytelenül járt el, amikor megakadályozta a földek művelését és lekaszáltatta az éretlen gabonát. Az erőszakoskodások okozta károk megtérítése fejében Festetich József örököseinek 500 aranyforint kártérítést kellett fizetnie. Ezt a pénzt azok között a jobbágyok között osztották szét, akiket valamilyen kár ért.

278 Láthatjuk az ítéletből, hogy a bíróság is jogosnak találta az új Véged lakói azon törekvését, hogy a falu régi területét visszaszerezzék. A döntés után Festetich örökösei többé nem akadályozták a végedi jobbágyokat az egykor vitatott terület békés használatában. Még javában tartott a fenti birtokvita, amikor egy másikra is sor került. 1750-ben abatyki és végedi határral kapcsolatban határvizsgálatot és tanúkihallgatást tartottak.

279 Ennek során azokra a kérdésekre kerestek választ, hogy hol húzódik a Batyk és Véged közötti határ, merre voltak a batyki jobbágyok földjei, foglaltak-e el erőszakkal földeket a vegediek a másik falu határában. A tanúk szerint a két falut a Szajki patak választja el egymástól egészen addig, amíg a vize a Zala folyóba nem ér. A határ a Végedi Kelőnél elfordul a pataktól keleti irányba, ahol nemsokára egy régi, már kivágott tölgyfához ér, amit a végedi jobbágyok vágtak ki. A tölgyfától a határ vonala a Régi katonák útján tart kelet felé, egészen a türjei határig. Az ún. Régi katonák útjának a nyomvonala ekkor még felismerhető volt. A vallomások szerint ezen a határon belül mindig békével művelhették a batykiak földjeiket. A tanúk arról is tudtak, hogy a végedi jobbágyok tettek irtásokat a Szajki patak túlsó partján is. Nem tudjuk, hogy lettek-e következményei az erőszakos határ kiigazításnak. Annyi bizonyos, hogy a két falu között nem keletkezett komolyabb viszály az ügy miatt. Valószínű, hogy a két falu lakói békésen megegyeztek a határ jövőbeni vonalát illetően. 1752. augusztus 11-én a Baltavár és Véged közötti határ megállapítása ügyében tartottak tanúkihallgatást.

280 A vallomások bizonyították, hogy a két falu határa mindig a Kánya patak volt. 110