Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)
IV. fejezet: Az új Véged - Határviták
Éppen egy éve alapították meg Végedet, amikor a Felsőbüki Nagy családot perelni kezdték Kisfaludi László és Mária. A Kisfaludiak az egykori Sitkey-javakból nekik járó részt követelték Felsőbüki Nagy Ferenctől. László és Mária a Kissitkei családbeli Sitkey György leszármazottai voltak, Nagy Ferenc pedig Nagysitkei Sitkey Ádám leszármazottja volt. Kisfaludiék maguknak követelték a kissitkei kastélyt és a hozzá tartozó Kisés Nagysitke, Tokprcs, Battyán, Kisfalud, Bajt Vas vármegyei falvakban lévő, valamint a Zala és Veszprém vármegyékben lévő családi birtokokat, amelyek Nagy Ferenc birtokában voltak. 1736. január 5-én ezért Kisfaludiék eltiltották Nagy Ferencet az említett birtokok használatától. 274 Tehát egy évszázaddal azután, hogy a Sitkeyek eladták birtokaikat, még mindig pereskedtek a leányági örökösök, hogy jog szerint kit is illet meg a vagyon. A birtokvita eredménytelenül végződött a Kisfaludiak számára, nem tudták megszerezni a Sitkey-javakat, így Végedet sem. Nem sokkal a fenti pereskedés után folytatódott a Sitkey birtokok kálváriája. 1747. április 10-én csereszerződést kötöttek egymással Dömölki András fia Pálnak leszármazottai és Békássy József. 275 A szerződés szerint a két fél elcseréli egymással a birtokait. A Dömölki család elcserélt birtokai között találjuk Mesteri, Bekén, Bajt, Kis- és Nagysitke, Tokorcs, Véged és Vinár falvak részeit. Ezeket a kissitkei kastélyhoz tartozónak mondták. A faluk felsorolásból megállapíthatjuk, hogy a Dömölkiek által elcserélt falvak egy része nem is volt az ő birtokukban, csak különböző jogokat formáltak hozzájuk, mivel Dömölki András felesége Sitkey Éva volt. Semmit sem tudunk arról, hogy lett volna Végeden birtokuk vagy részük a kissitkei kastélyban. Emiatt a csereszerződés miatt a rokon családok nagy perrel támadtak a Dömölkiekre. A pereskedők között találjuk Felsőbüki Nagy Pált és családját is. Úgy látszik, hogy sikerült meghiúsítani a Felsőbüki Nagyoknak a birtokcserét, mert 1776-ban is az ő kezükön van a végedi birtokrész. Határviták Egy évtizeddel Véged alapítása után tanúkihallgatások, birtokperek és erőszakoskodások egész sora kezdődött meg határai miatt. Amint azt az 1702-ben készített határjárás bizonyította, gyakorlatilag minden szomszédos falu foglalt el kisebb-nagyobb területeket Véged pusztasága idején. Emiatt az új lakóknak ezeket a területeket valamilyen módon vissza kellett szerezni. A legtöbb esetben békés úton, a vitatott területek művelésbe 105
