Redő Ferenc: Éremforgalom Sallában (Zalalövő öröksége 5. Zalalövő, 2007)

Diocetianus, majd Constantinus fellépésével kezdődik birodalom szerte, és természetesen Pannoniában is. A görbét a Salláéval összevetve azonnal észrevesszük, hogy városunkat, fennállásától kezdve a II. sz. közepéig, a pannóniai átlaghoz képest élénkebb éremforgalom jellemezte. Ennek az éremforgalmi hullámnak a tetőzése természetesen korábban volt, ahogyan ezt fentebb már elemeztük, de tartalékaiból még Antoninus Pius koráig is futotta. Csak ezt követően süllyedt a forgalom a pannóniai átlag alá, és ezután egészen Nagy Konstantin fellépéséig mélyen alatta is marad annak. A 310-es évek közepe táján lendül fel ismét a forgalom Sallában, és a század folyamán kb. megfelel a pannóniai átlagnak. 3. Ezt az éremforgalmi dinamikát négy évszázadon keresztül természetesen egyik város sem követi, így vannak korszakok, amelyekben Noricum (a mai Ausztria helyén volt egykori tartomány) keleti széle, ill. a Borostyánkő út egyes városai Salla legjobb analógiái (Emona, Celeia, Vindobona, Arrabona, Scarbantia). Ilyen az első két évszázad éremforgalma. Ismét máskor a belső-pannoniai településekhez hasonlít leginkább városunk éremforgalmának a képe (Mursella, Gorsium, Sopianae), pl. a IV sz.-ban. Van azonban egy város a pannóniai települések között, amelynek éremforgalmi görbéje, és ezzel együtt valószínűleg története is sok tekintetben párhuzamos a mienkkel: Scarbantia, Sopron elődje. Itt csak a görbe IV sz.-i szakasza tér el Salláétól. Scarbantiában a csúcspont a Constantinus-dinasztia uralkodásának idejére, Sallában kissé későbbre, a Valentinianus dinasztia korára esik. Mindkét város a Borostyánkő út mentén fekszik, és a romanizáció legkorábbi hullámának részesei. Az erős kelta alapokon létesült Scarbantia közigazgatási rangjának kissé szokatlan megjelölése: „oppidum luliunf arra utal, hogy a provincia megszervezése előtt akarták meghatározni a város helyét a még nem létező közigazgatási struktúrában. Salla ilyen problémát nem okozott, mivel kelta alapjai csak szórványosak, de a romanizáció legkorábbi lépései itt indultak, hiszen Itália felől ezt a területet érték el leghamarabb a római csapatok. A Borostyánkő út jelentőségének elvesztése is egyformán érhette Scarbantiát és Sallát, mert mindkettő ugyanolyan távol esik az annak szerepét átvevő új főutaktól. A limes Severus-kori fellendülésének áldásaiból is egyformán maradtak ki, mint a belsőpannoniai urbanizáció első, de perspektívák nélkül maradt szereplői. A szomszédos nagy városok (Poetovio, Savaria, Carnuntum) melyek a későbbiek során tartományi székhelyek, nagy jövőjű katonai és közigazgatási centrumok lettek, a