Hárshegyi Piroska: Kereskedők Sallában 2. (Zalalövő öröksége 4. Zalalövő, 2006)

stílusának kialakulását a helyi ipar termékei is befolyásolhatták. A gáz­gyári fazekastelep díszítőelemei másrészt a rheinzaberni manufak­túra motívumait utánozzák, ami a műhely működési idejének meg­határozásához ad fontos támpon­tot, ún. terminus post quem adatot. Kiss Katalin eredményei ebben a tekintetben, közel 70 év után sem szorulnak revízióra, ugyanakkor azonban ma már mind Cinnamus működését, mind a rheinzaberni gyártás kezdetét későbbi időpont­ra tehetjük. A lezouxi officina Kr. u. 140-170/178 között szállított tartományunkba; a rheinzaberni gyártás kezdetét pedig Kr. u. 150 tájára, vagy az azt követő évekre te­hetjük. A Pacatus műhely eszerint a 2. század harmadik negyedében gyárthatott dombordíszes edénye­ket. Működésének későbbi sza­kaszában talán filiálét nyithatott Mursában (Eszék, Osijek). Nem véletlen, hogy ennek a „leányválla­latnak" a befolyása egy, a sopianaei (Pécs) ásatások során talált pannó­niai sigillatán fedezhető fel. A gázgyári fazekastelep készít­ményei rendkívül ritkák. Ennek okát abban látták, hogy a műhely kifejezetten exportra gyártott, bár ez - a szomszédos tartományok anyagának ismeretében - csak a Pannonián belüli kivitelt jelen­tette. A gázgyári fazekastelep ter­mékei közül nemcsak a sigillaták készülhettek Aquincumon kívüli exportra. Zsidi Paula és Ballá Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom