Gabler Dénes: Kereskedők Sallában 1. Comenrcianti Di Salla 1. (Zalalövő öröksége 3. Zalalövő, 2005)

KERESKEDŐK SALLÁBAN Egy importcikk: a terra sigillata A

terra sigillata sok római kori telepen megtalálható, ezért a provinciális régészet egyik vezérleletének tekinthető. Nevezhetjük a rómaiak porcelánjának is ezt a finom kidolgozású, fényes, vörös edénycsoportot, amelyet a Római Birodalomban fél évezreden át Itália és a provinciák legkülönbözőbb fazekasműhelyei gyártottak. Csillogó felületükkel, gyakran domborműves díszítésükkel a sigillaták a luxusedények népi kiadását jelentették, hiszen általában a nemesfémből készült edényeket utánozták, amelyeket csak az igazán jómódúak engedhettek meg maguknak. Maga a luxus is folytonosan változó értelmű kategória. Az itáliai Arezzoban gyártott dombordíszes terra sigillata luxusnak számít Pannoniában, a provincia történetének első évtizedeiben. A Rajna mentén gyártott II-III. századi olcsóbb sigillata már tömegáru, nem számít ritkaságnak. Erre a kerámiafajtára is érvényes néhány modern iparcikk párhuzama. Ezek eleinte kevés, tehetős, a divatot meghatározó személy vagy csoport privilégiumai, addig, amíg tömeges gyártásuk meg nem fosztja őket egykori státuszszimbólum jellegüktől. A terra sigillatát csak átlagon felüli, jó minőségű agyagból lehetett készíteni, ezért a Római Birodalomnak csak meghatározott kerámiaműhelyeiben gyárthatták. Mint jó minőségű árut érdemes volt távoli területekre is szállítani. A kerámiák közül az asztali edénytípusokon kívül csak az amphorák tekinthetők importárunak, ezeket azonban tartalmukért (bor, olaj, halszósz) és nem önmagukért vásárolták. A terra sigillata kereskedelme A sigillata-kutatások kezdete óta mindig visszatérő kérdés, hogy hogyan kerültek ezek az edények vásárlóikhoz. Hány kézen mehetett át az áru, amíg itáliai vagy galliai műhelyéből Britanniába vagy a pannóniai csapatok táboraiba, a Rajna vagy a Duna völgyének városaiba jutott? Miután ez az árufajta sokszor több ezer kilométerre került gyártóhelyétől, nemcsak Európába, hanem pl. az indiai Arikameduba, exportja aligha képzelhető el jól szervezett kereskedelmi hálózat nélkül. Arra