Gabler Dénes: Kereskedők Sallában 1. Comenrcianti Di Salla 1. (Zalalövő öröksége 3. Zalalövő, 2005)

KERESKEDŐK SALLÁBAN Egy importcikk: a terra sigillata A terra sigillata sok római kori telepen megtalálható, ezért a provinciális régészet egyik vezérleletének tekinthető. Nevezhetjük a rómaiak porcelán­jának is ezt a finom kidolgozású, fényes, vörös edénycsoportot, amelyet a Római Birodalomban fél évezreden át Itália és a provinciák legkülönbözőbb fazekasműhelyei gyártottak. Csillogó felületükkel, gyakran domborműves díszítésük­kel a sigillaták a luxusedények népi kiadását jelentették, hiszen általá­ban a nemesfémből készült edé­nyeket utánozták, amelyeket csak az igazán jómódúak engedhettek meg maguknak. Maga a luxus is folytonosan vál­tozó értelmű kategória. Az itáliai Arezzoban gyártott dombordíszes terra sigillata luxusnak számít Pan­noniában, a provincia történetének első évtizedeiben. A Rajna mentén gyártott II-III. századi olcsóbb sigillata már tömegáru, nem számít ritkaságnak. Erre a kerámiafajtára is érvényes néhány modern ipar­cikk párhuzama. Ezek eleinte ke­vés, tehetős, a divatot meghatározó személy vagy csoport privilégiumai, addig, amíg tömeges gyártásuk meg nem fosztja őket egykori státuszszimbólum jellegüktől. A terra sigillatát csak átlagon felüli, jó minőségű agyagból le­hetett készíteni, ezért a Római Bi­rodalomnak csak meghatározott kerámiaműhelyeiben gyárthatták. Mint jó minőségű árut érdemes volt távoli területekre is szállítani. A kerámiák közül az asztali edény­típusokon kívül csak az amphorák tekinthetők importárunak, ezeket azonban tartalmukért (bor, olaj, halszósz) és nem önmagukért vásárolták. A terra sigillata kereskedelme A sigillata-kutatások kezdete óta mindig visszatérő kérdés, hogy hogyan kerültek ezek az edények vásárlóikhoz. Hány kézen me­hetett át az áru, amíg itáliai vagy galliai műhelyéből Britanniába vagy a pannóniai csapatok tábo­raiba, a Rajna vagy a Duna völ­gyének városaiba jutott? Miután ez az árufajta sokszor több ezer kilométerre került gyártóhelyétől, nemcsak Európába, hanem pl. az indiai Arikameduba, exportja aligha képzelhető el jól szervezett kereskedelmi hálózat nélkül. Arra

Next

/
Oldalképek
Tartalom