Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1944. április / 3. évf. 19. szám
ßalidimiSzMife István első vértanú tiszteletére szentelt plébánia-temploma a Kisfaludyházhoz vezető műút felső kanyarulatánál, az Esterházy Pál herceg tulajdonában lévő egykori Hettyey-ház helyén állt. A templomról először 1297-ben esik szó egy szomorú gyilkossági ügygyei kapcsolatban. Tördemicről a ládi Szent István-templomba igyekvő Petői Péter comest és fiát Ládi István fiai, Lőrinc és Radik vagy Zorárd fényes nappal lesből megtámadták és megölték. Mind a Lád nembeliek, mind a tördemici nemesek úgy látszik harcias emberek voltak, akik a villongásokat sehogysem akarták abbahagyni. Ezért, hogy a Péter comes és fia halálát okozó Lád nembeliek és az áldozatok családja közt újabb összetűzésekre ne legyen alkalom és a hasonló esetek ne ismétlődhessenek, a tördemicieket elválasztották a ládi plébániától és engedélyt adtak nekik külön templom építésére. Az új plébánia fenntartására szükséges birtokokról, úgy látszik legalább is részben, a ládiak rovására gondoskodtak. Tördemicen ekkor volt már egy Szent János evangélista tiszteletére emelt kisebb kápolna, amelynek birtoka szintén az új tördemici plébánia fenntartására szolgált. 2) Ma már nyoma sincs a tördemici Szent János-kápolnának és azt sem tudjuk, hol építették fel az új plébánia-egyházat. A mai tördemici plébánia-templom elődje fényképe után ítélve aligha lehetett középkori eredetű. Lád Szent /s/ua'n-templomának romjai viszont a Kisfaludy-ház alatti Siklósy-szőlőben még a mult század 70-es éveiben is láthatók voltak, míg csak Hettyey Ferenc, Siklósy Ilona férje, fel nem építette a ma is meglévő és jelenleg Esterházy Pál tulajdonában lévő villát. 3; Azóta a régi templom emléke kezdett már-már feledésbe menni. A Kisfaludy-út építésekor azonban váratlanul rábukkantak kapujának egyes töredékeire és ezeket úgy-ahogy összeállítva befalazták az út melletti bástyafalba, ahol ma is láthatók. Storno Ferenc rajzai közt ugyancsak előkerült a badacsonyi templomrom alaprajza és kapujának egy részletrajza. Végül a keszthelyi múzeumnak egy Badacsonvlábdibegyről való és ezelőtt tévesen római Janus-fejnek tartott faragványáról Darnay (Dornyay) Béla dr. állapította meg igen helyesen, hogy valójában románkori oszlopfő volt, amely több mint valószínű Lád egykori templomából származik. Mindezek természetesen nem kárpótolhatnak minket a templom pusztulásáért és csak részben pótolhatják Ádám Iván által a kapuról készített és Römer Flórisnak elküldött, de úgy látszik elkallódott felvételnek és egyéb fényképeknek hiányát is. Arra azonban mindenesetre jók, hogy az épületet képzeletben nagyjából helyreállíthassuk és művészettörténeti jelentőségét és építésének korát megközelítően megállapíthassuk. Storno alaprajza szerint az egyszerű, téglalap alaprajzú hajóból és az ehhez kelet felől köríves diadlív közvetítésével csatlakozó apsziszbcl álló templom belső hossza valamivel meghaladta a 15 métert. Szélessége mintegy 6.70 méterre rúgott. Többi falusi templomainkhoz viszonyítva a ládi 2) Fejér: Codex diploniaticus VII/2. 198 1. V. ö. Karácsonyi i. m. 344. 1. ) A Siklósy-szölő egykori tulajdonosától, az 1943. évben 93 éves korában elhányt özvegy Hettyey Ferencné sz. Siklósy Ilonától származó felvilágosítás megcáfolja tehát Ádám Ivánnak a templom átépíltetőjére vonatkozó és Dornyay Bélától (A Balaton és körnvéke részletes kalaűza 189 1.) is átvett adatát.
