Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. augusztus / 1. évf. 4. szám
A veszprémvölgyi apácákkal való kapcsolat Majláth tévedése, mert felületes érdeklődései során nem tudhatta, hogy az apácáknak kapcsolatuk ezzel a kolostorral ekkor nem lehetett, mert 1109-ben a görög apácákat Benedek-rendi apácák váltották fel. 0 Vagy talán ezért különítették el a görög leányt? — ki tudja már. Füreden, Tihanyban és a közelebbi környéken hiába keressük az Apácakapu nevet. Jankó csak Vörösberény határában említ Apácafara helynevet. Pesty kéziratos gyűjteménye szerint a Vörös nevű szőlőhegy „egy darabka meneteles hegyoldalban fekvő része Apácafarának neveztetik és erről a népmonda szerint ez a hagyomány: Hogy egy Apáca, amikor még a jezsuiták előtt a Kolostori szüzek lakták a most már Alapítványi Kastélyt, a zárdai szigorú szabályt átlépvén, terhétől menekülendő, egy titkos, félreeső helyen kívánt attól menekülni. Helyet keresett hát magának; de szerencsétlenül járt, mert útjában a fájdalmak ostromolván, azt az út mellett egy oldalba letenni kénteleníttetctt. így ez esetről azon oldal máig is neveztetik Apdca/ordnak." 1 0 A nép ajkán eléggé elterjedtek az efféle történetek. Nem tartom lehetetlennek, hogy a Majláth által említett leány egy ilyen apácatörténetet mondott el, amelyet aztán Majláth szőtt át történelmi szálakkal és korabeli romantika közismert borzalmaival: útközben erőszakos halál, csodálatos menekülés és szabadulás, be nem váltható fogadalom, éjszakai látogatások csónakon, szökés, titkos gyermekszülés, vihar, halál, stb. Az Apácakapu helynevet is hallhatta Majláth; tapasztalásból tudjuk, hogy néha egészen érthetetlenül tűnnek el megcsontosodottnak látszó helynevek egy-egy vidékről. A Kinizsi Pál származására vonatkozó népmondák általában a hős egyszerű származását és rettenetes erejét emelik ki: a történetek ekkörül a két tulajdonság körül forognak. Az adatok tömegében csak egy adalékot találtam, amely szerint Kinizsi nem molnár volt, hanem hatalmas várúr fia. Pesty Frigyes gyűjteménye szerint (1864) Kiskinyizsben ma is mutogatják Kinyizsi Ambrus, a híres K. Pál apja várának és malmának romjait. 1 1 Mivel Majláth azt emlegeti, hogy Vázsonykő omladozó falában találták az írást, valószínűnek tartom, hogy füredi tartózkodása alatt hallott vázsonyköi mendemondákat. Esetleg ő maga is járhatott az omladozó falak között, hol Darnay Kálmán még századunkban is talált Kinizsiről mesélgető öregembereket, asszonyokat,! 2.. Mindenesetre a mondának több élményi eleme is van: Majláth nem egy történetből szerkesztette össze regéjét. Majláth regéje tehát szerintünk a tihanyi kirándulás, a lánnyal való találkozás és a hallott történelmi mendemondák alapján a korai romantika jegyében íródott. Majláth szavai szerint: „megfosztva annak bizony9 Sziklay János: Veszprém város az irodalomban. 47—48. 1 1 0 V. ö. Jankó: i. m. 55. 1. 1 1 Szendrey Zsigmond, El hn c graph i a -Népélet 1926. évf. 132. 1. 1 2 Darnay Kálmán: Bújdosó gyöngysor. Bp. e. n. 16l„ 165., 176. 1.
