Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1944. április / 3. évf. 19. szám

ßdUimiSzMife 31. Fodor Oszkár dr. szerk.: Fürdők és nyaralóhelyek. Bpest. Kiadja: a Dunántúli Közművelődési Egylet. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. /904. 132 o., képekkel. Keszthely-Hévíz ismertetése 23-—24. o. 32. Kardos Ignátz és Simaiga V. Ferenc: A Balaton összes fürdő- és üdülőhelyeinek leírása. A Balatoni Szövetség támogatásával. Kaposvár. Részvénynyomda nyomása. 1907. 233 o., 2 színes térkép, 150 kép. Hévíz ismertetése a 209—213. o., 4 kép. 33. Mészöly Gyula: A balatonkultusz és a kisemberek. Veszprém Egyházmegyei könyvnyomda. 1907. 91 o., képekkel. Keszthely leírásánál Hévíz ismertetése. 35. o. 34. Erdős József szerk.: Magyar fürdőkalauz. Tata. Engländer és Társa nyomdai műintézet. 1909. 330 o., képekkel. Balaton-Hévíz ismertetése 46—47. o. 35. Fodor Oszkár dr.: Fürdők és nyaralóhelyek, a magyar fürdők kalauza. Bpest. Fürdők és nyaralóhelyek kiadóvállalata. 1911. 142 o., képekkel. Keszthely-Hévíz gyógyfürdő 61 o. 36. Schulhof Vilmos dr.: Hévíz-gyógyfürdő. Magyar Balneológiai Értesítő. Budapest. 1911. január, IV. évf., 1. szám, 11—12. o. 37. Weszelszky Gyula dr.: A Keszthely-hévizi tó termékeinek chemiai vizsgálata. Magyar Balneológiai Értesítő. Bpest. 1911. Február. IV. évf., 2. szám. 4—5. o. 38 Schulhof Vilmos dr.: Hévízfürdő vízvezetéki és csatornázási terve. Magyar Balneológiai Értesítő. Bpest. 1911. március. IV. évf. 3. sz. 6—10. o. 39. Balaton. A Balatoni Szövetség kalauza. Bpest. Németh József könyvkereskedése. 1912. 160 o., képekkel. Hévízfürdő ismertetése 63 o., 1 kép. Hévízszentandrás ismertetése 65 o. 40. Makay Béla dr.: A Balaton a történeti korban. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Bpest. Kilián Frigyes egyetemi könyvárus bizománya. 1913. 254 o., 2 tábla, 17 ábra, 7 térképvázlat. 52. o. „Használták a tavat (t. i. a Balatont) fürdésre és a Balatonvidék melegforrásai környékén is nyomára akadunk az ott fürdőzött rómaiaknak. A Keszthely melletti Hévíz bizonyára nemcsak a későbbi népek fürdője volt, stb." 123 o. „Magyar Pálnak azonban volt gondja arra, hogy Paahi (Páhoki) János fia Rolandtól 1328-ban Szent András Paahot (ma Szt. András) is Heuvyz (Hévíz fürdőhely) és longum Paali vagy hosszú Paah (Alsópáhok) mellett zálog révén megszerezze". (Zala vármegvei oklevéltár I. 162 o.). 41. Balaton. A Balatoni Szövetség kalauza. Bpest. Élet Irodalmi és Nyomdai Rt. 1913. 168 o., képekkel. Hévízfürdő ismertetése 73—75. o., 2 kép. Hévízszentandrás ismertetése 76 o. 42. A modern Hévíz. Magyar Balneológiai Értesítő. Bpest. 19H. július. VII. évf. 7. szám. 15—16. o. 43. Kerékgyártó Árpád, Kogutowitz Károly dr., Mátray Rudolf: Kár489