Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. május / 2. évf. 10. szám

550 Sz. Jakab, Sz. Kereszt, Almád és Tsatár Apátúraságok-is; és az Adorjáni Levél táras Káptalan. h. E' Vármegyében Örökös Fő Ispán a' R. Sz. B. Gr. Álthán Mihály János. 5. §• Veszprém Vármegye. a. Veszprém V. (C. Vesprimiensis, d. Wesprimer G.) a' hasonló Nevü Várostól költsönözte Nevét. Szomszédsága Szala Vármegye Napnyugotra, 's innét Délre a' Balaton felé terjedez. Napkeletről Székes Fejér Vármegye, 's Északról a' Győri határozza-el. b. Magyarok leg-inkább Lakosi, kik jó termékeny Földet szántanak, 's jó Szőlőtőkét kapálnak. Leg-jobb a' Szőlősi, Dobai, Vásárhelyi és Devetseri Határjok — Erdőségek véghetetlen, a' Bakony leg-többnyire benne esik, s' mintegygy 12 Mélyföldnyire Hoszszaságában, kettőre, négyre, 's néhol ötre-is telepedik Szélességben. Itt számtalan sok a' Vad 's a' sok Disznó, ezeket egygy arasznyi Szalannára makkoztattyák 's kereskednek vélek; de magok-is jobbára Disznó Hússal élnek azon Köz-Mondás szerént: A' Veszprémieknek Tehénhúsa a Tölgyfán nő. Már egynéhány Esztendőktől fogva Timsó és Borrás (Antimonium-, Berggriin) ásatik Kis-Lödön. c. Négy a' Járása: I. A

1 Veszprémi, 2. A' Pápai, 3. A' Devetseri, és 4. A' Tseszneki Járás. Ezekben egygy Püspöki Várost, és 161 Falukat számlál; mellyek 46 R. Kátholika, 42 Kálvinista, és 14 Lutherános Plébániából állanak. Öszvöségesen 1520 Zsidókkal egygyetemben 80370 Lakosokat számol; és esztendőbeli Adaja 61306 F-ra megy. A' Veszprémi Járásban elő fordul I. Veszprém (Vesprimium) Püspöki Város, Vára, melly már ma leomlott, Hegyen épült. Tsak egynehány Ház, a' Bajzáth József Püspöké' s Káptalané, és a' Piáristáké, kiknek Gondviselések alá bízatott az itt való Gymnáziom, áll ma Helyén. Jeles benne a' Püspöki Templom, 's gyönyörű Fekvése az egész Várnak, mellyet Napkeletről a' Balaton, Napnyugotról és Délről a' Szőlő Hegyek s 'Északról a' Bakony Erdő környékeznek. Külső Városi alant esnek; a' Hegyekből serkendző kristály tiszta Forrás folydogál Uttzáikon. A' Veszprémi Várban vala minden Szenteknek Prépostsága. Innét eredett a' Paulinusok' Szerzete-is; a' Veszprémi Pál nevü Püspök szabott nékik Regulát 1263-d Esz ben. e. E' Tartománybeli Várok még ma-is neveztetnek, noha tsak omladék Falaik láttatnak. Tsesznek meglehetős Vár a' Bakonyban. Itt találtatik még Sz. István' Idejebeli Sz. Mauritz' Apátursága és Lewfeld, a' Kárthuziánusoknak Klastroma. Pápa, Palota, Debrente, Eszegvár, 's Bakonyvár romlott Várok. I. A' Veszprémi Járáshoz tartozik: I. Palota és 2. Nagy Váson MezőVáros. Mind a' kettő népes Helység a Zitsy Grófoké. Hajdan erős Várokkal ékeskedtek, mellyek közziil az első Korvin Mátyásnak gyakor múlatozó Helye vala. II. A' Pápaiban: Pápa, népes Helység, az előbbenyiekkel egygyütt