Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. augusztus / 1. évf. 4. szám

156 ßaMmiSzetnie léki falvait és pusztáit, Rindsmaul gróf a lerombolt Babócsa várral a Nádasdy-javakból több helységet, Althan gróf a Zrínyiekről a fis­kusra szállt Muraköz nagyobb ré­szét és Zala megye örökös főispán­ságát ráadásul. Szerencsére az utóbb nevezetten kívül egyik ide­gen nagyúr sem kívánta a többi földjeitől távoleső somogyi jószá­gokat megtartani, s így ezek rövi­desen, némelyik már egy-két év múlva kiváló magyar gazdák (Fes­tetics, Hunyady, Gyulai, Gaál stb.) tulajdonába és saját kezelésébe ke­rültek. Az újszerzeményi bizottság (neo­acquistica commissio) feladata volt a fiskusra visszaszállt birtokok odaítélése a helyszínen tevékeny­kedő tiszttartók összeírása és becs­lése alapján. Az Orsz. Levéltárban számos ilyen eredeti (német vagy latin) aktát másoltam le a balatoni birtokviszonyok történetét kutató tanulmányaim során az 1696— 1727. évekből. Ezekből kívánok az alábbiakban néhány — idáig kia­datlan — adatot bemutatni, ame­lyek alkalmasak arra, hogy köze­lebbi világításba helyezzék a török­től oly sokat szenvedett balaton­parti nép gazdasági helyzetét. Meg kell jegyeznünk, hogy a zalame­gyei parton összeíró kanizsai pro­vizor (Paul Wibner) éppúgy, mint a somogyi oldalon működött ka­posvári kincstári tiszttartó (J. E. Vízpartnál, szép, értékes, olcsó BALATONI VILLATELKEK A GRÓF HUNYADI-VILLATELEPEN, BALATONSZEMESEN ELADÓK Parkváros részvénytársaság, Budapest, V., Wurm-utca 3. sz. Telefon : 186-280. Heher) csak a földesurak távollé­tében, a parasztok kikérdezése út­ján gyűjtötték össze adataikat, ezért kellő óvatossággal értékelhet­jük csak különösen birtokjogi és úrbéri vonatkozású értesüléseiket, de lényegesnek mi a lakosság ál­talános életviszonyaira és a demo­gráfiai állapotokra vonatkozó hely­zetképet tekintjük, ezt pedig az adatgyűjtés — ha mélyebben bele­tekintünk — elég jól tükrözteti. Wibner tiszttartó 1700. év végén készített összeírásából közöljük néhány zalai parti község adatait, ezeknek a somogyiakhoz képest sajnálatos hiányossága, hogy a la­kosok névsorát s gyermekeik szá­mát nem adja meg. Ezért egyik­másik községből ezt korábbi, rész­letesebb összeírásból pótoljuk, ki­emelvén azokat a családneveket, amelyek manapság is ismerősek s amelyekről valószínű, hogy nemze­dékek hosszú sora óta odagyökere­zett gazdacsaládokat jelölnek. Alsóörs. Szántója 50 hold, rétje 20, szőleje 540 hold, ezenkívül csak néhány hold, silány, tűzifát adó erdeje van. 8 egész és egy fél telek van benne és 4 nemesi telek, ezekben armális nemesek lak­nak, akiknek állítólag megvan a címeres- és adománylevelük.* Egy kúriája van itt a prépost családjá­nak is. Török földesura a fejérvári Memhet spáhi volt, évenként min­den hold szőlő után neki 30 kr-t, a szultánnak 6 kr-t adóztak. Ke­resztény földesúr a veszprémi káp­* Ez időben nálunk szántónak, rét­nek holdja (Joch) kb. 1200 négyszög­öl; szőlőnek a Tagewerk (Juchart) fentinek több mint fele, 25—34 ár. Egy egész jobbágytelek állt minőség szerint 16—28 hold szántóból, 8—22 kaszás rétből, a házon és belsőségen kívül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom