Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. augusztus / 1. évf. 4. szám

iratot is igért Majláthnak, amelyet Nagyvázsonyban a Kinizsi vára romjai között talált nem régen. Hazafelé menet Majláth az írást a barlang asztalán találta. Mohón futotta át a nehezen olvasható betűket. Közben hatalmas vihar tört ki. Amint szekere felé szaladt, a szél kitépte kezéből az írást. Hiába kereste később: elveszett. Amire még emlékszik, leírja, hogy megmentse a feledéstől. Pornai lovásza őrültként ordított és futkosott a viharban, de a csónakot többé nem látta: teljesen eltűnt szeme elöl. Reggel égy szál deszkához kötözött csecsemőt talált először a parton: még élt. Pornait Irénével összeölelkezve holtan vetették ki a hullámok. A lovász a két holttestet elásta, a pénzt pedig, amit náluk talált, magához vette a gyerekkel együtt. Abauj megye Kinizs nevű falujában szerzett kis birtokot, s a gyermeket, kit Pálnak kereszteltetett, úgy nevelte, mint sajátját. A fiúból hatalmas erejű férfi lett, aki Mátyás király seregében számtalan híres haditettet vitt végbe. A király ezekért többek között Nagyvázsonvt is Kinizsinek ajándékozta. Késő öregkorában mesélte el vélt apja Kinizsinek születése csodálatos körülményeit, aztán papírosra is vettette. Amint látjuk, Majláth regéje két mondát foglal magába: 1. az egyik a görög leáng barlangjához fűződik, annak keletkezését magyarázza; 2. a másik a Kinizsi-család eredetmondája. Igen figyelemreméltó ezenfelül a mondát keretező útleírásban a mondát elmondó, s Majláthnak nagy lelki élményt szerző leány érdekes szereplése is. Az első mondában két helynév szerepel: 1. a görög leány ürege és 2. az Apáca kapu. Számunkra e két név magyarázata a legérdekesebb. Jankó János nagy balatoni helynévgyüjteménvében Tihany határában említi a Leánylakás helynevet a Remetelakás helynévvel együtt.

6 Ezek a barlangok ma is megvannak: kedvelt kirándulóhelyek. Az északi fekvésűek a Barátlakások, az újabb eredetüeknek látszó déli fekvésűek a Leánylakások. Történetükben számunkra lényeges, hogy görögkeleti barlangkolostorok részei voltak, s hogy egyrészüket azért nevezték el Leánylakásoknak, mert a mult század derekán a rég elhagyott üregekben valami eszelős vénlány húzódott meg, mint a falu koldusa.

7 Pontosabb adatok szerint 1740—50. között Keszi Ferenc nevű szegény ember lakott az üregekben leányával.

8 Lehet, hogy több ízben is lakott a barlangokban ilyen faluszegénye leány. A Majláth által említett görög leány ürege tehát nem a költői képzelet szülötte, hanem valóság. Nem képzelődés az üregben szívesen tanyázó csodálatos leány szerepeltetése sem, aki Majláthnak regét mondott, majd — amikor a szerzetes Majláthérí jött — riadtan futott el. 6 Jankó: Balatonmellék néprajza. 48. 1. 41—42. sz. Az utóbbit Arácson Barátlakás formában is említi. U. o. 30. sz. Megjegyzem, hogy Füreden Barátlikak és Vadleánylika formában hallottam e neveket. A Uk a_.harlang^_y£zem stb. balatoni neve. 7 Dornyay: i. m. 157—158. 1. 8 Cholnoky-Viski-Erdélyi: i. m. 70. 1.