Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. május / 1. évf. 2. szám
Dr. Entz Géza egyetemi tanár vezetése alatt működő Tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézetben és a budapesti Tudomány Egyetem Általános Állattani Intézetében, a Balaton biológiájának kutatásánál alkalmazott tudósokon kívül, alkalmi munkára felszólított bel- és külföldi kutatók is résztvesznek. A munkát a kultuszminisztérium terhére, illetőleg a föidmívelésügyi minisztérium alkalmi segélyeiből, valamint a Tudományos Akadémia támogatásából végzik. Entz Géza javaslata szerint elsősorban a tavon és környékén faunisztikai kutatások volnának végzendők. Dr. Gönyei Sándor múzeumi igazgató-őr vezetésével, az Országos Magyar Történeti Múzeum Néprajzi Tára (Néprajzi Múzeum) keretében dr. Vargha László a népi építészetben, dr. Domanovszky György a halászatban, dr. Nagy László a kis mesterségekben, dr. Némethy Endre a kendermunkákban, dr. Szendrey Ákos a folkloréban és népviselet feldolgozásában, dr. Tálasy István a pásztor életében végeznek kutatómunkát. Részben a Néprajzi Múzeum, részben pedig a Teleki Pál Tudományos Intézet Táj- és Népkutató Intézetének segítségével. Elsősorban a Balatonkörnyék népének pusztuló, igen értékes emlékeit kellene gyűjteni rendszeres etnológiai adattári módszerrel felkutatva. Legsürgősebb a halászat és ősfoglalkozás, továbbá az építkezés és házi foglalkozás, valamint a gazdálkodás régi módjainak kikutatása. (Zene folkloréban a hosszú furugla.) Dr. Radnóthy Aladár római régész, múzeumi segéd-őr a Balatonkörnyékén folytat régészeti kutatásokat a Magyar Történeti Múzeum és a Keszthelyi Balaton Múzeum keretében. Munkájában dr. Dornyay Béla igazgató és Sághy Károly múzeumi gyakornok támogatták, a költségeket pedig a Magyar Nemzeti Múzeum és Somogy vármegye viseli. Igen fontosnak látszanék néhány hitelesítő ásatás elvégzése és a Balaton környékének archeológiai felvétele a modern kutatás eredményeit szemelőtt tartva. Dr. Bulla Béla egyetemi nyilvános rk. tanár, a Balaton lősz-képződményeit tanulmányozza és a munkálatokat még ezen a nyáron be is fejezi. EÖTVÖS KÁROLY: Ez a vidék élő alak. Vize, napfénye, viharja, lakóinak járása, kelése, patakjainak mozgása, tele, nyara, virága, illata, madarai, éjjele, nappala s örökké változó színpompája egy szempillantásig se hagyják mozgás nélkül, elevenség nélkül. S eszmét, gondolatot és érzelmet nemcsak ezek szülnek. Hanem hegyeinek váromladékai. Ez omladékok magasságából ezer magyar esztendőnek, száz nagy családnak, ezer szerelemnek és balsorsnak s egész nemzetünk történetének élő képe tekint le ránk... Ezért szebb a hegyes-völgyes, tavas és folyamos tájkép, mint az Alföld vagy a kiskunsági homok. Ez is szép. Én is szeretem. Petőfi lánglelke csodává tette ennek szépségét. Hej, de mégis csak más Badacsony és Szigliget környéke! A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból és ragyogó reménység ajövend ő r e. 64
