Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. május / 1. évf. 2. szám

ßciiakul Sketnie mert ilyen nincs. Csak annyi az egész, hogy nem látjuk a szikrát csak a megvilágított felhőket. Az ilyen villám nem csattanik nagyot és nem is ad erős hangot, mert ritka levegőben ugrik át, tehát nem lesz erős a hang s elgyengül, amint a sűrűbb levegőbe hatolva elérkezik a fülünkhöz. Ha a földre vág le, akkor igen erős hangot ad, mert azon az úton, amelyen végig szaladt, robbanásszerűen izzítja föl a levegőt s annak gyors kitágulása adja a hangot. A hang tehát a villám egész hosszában egyszerre keletkezik. A villám hosszú. Mértek már 40 kilométer hosszú villámokat. Ennek a hosszú villámnak minden pontjáról indul ki hang. Ha a villám úgy csapott le, hogy nagy ív alakjában ugrott le s mi éppen az ív közepén állunk, akkor a villám minden helyéről egyszerre érkezik hozzánk a hang s fülsiketítő erős csattanást hallunk, de utána nem hallunk dörgést. Ha azonban a villám egyes pontjai nagyon különböző távolságra vannak tőlünk, akkor hosszú elnyúló dörgést hallunk. Ez néha erősödik, aztán meggyöngül, majd újra erősödik, mert a villám girbe-görbe útjának egyes részei olyan hajlásúak, hogy onnan több helyről egyszerre érkezik hozzánk a hanghullám. Mindenféle változatosság lehet benne, csak egy nincs. Visszhang az nincs. Régente úgy magyarázták, hogy a felhők visszhangozzák a dörgést. Egészen naiv beszéd, éppen olyan, mintha azt mondanók, hogy a cigarettafüst visszhangozza a beszédet. Gondoljuk meg, hogy a hang másodpercenkint kerek számban 300 méter utat tesz meg, tehát 10 másodperc alatt 3 kilométert és egy perc (60 másodperc) alatt 18 kilométert. A villám meg lehet 30 kilométer hosszú is, tehát legtávolibb pontjáról majdnem két perc múlva érkezik hozzánk a hang. Igy tehát valóban nagyon hosszan elnyúló dörgést hallhatunk! Alig van valami nagyszerűbb látvány, mint a zivatar felvonulása a Balaton mellett. Rendesen nyugatról érkezik hozzánk a kifejlődött zivatar. Ami nálunk kezdett el kifejlődni, az tőlünk messze keleten lesz csak teljes erejében. A Balaton fölött nem keletkezhet zivatar, mert hisz a tó vizét a napsugárzás nem képes annyira fölmelegíteni, hogy a levegő labilis állapotba kerüljön. Annál inkább lehetséges ílyen fölmelegítés a zalai és somogyi halmok vidékén, meg aztán a veszprémi fennsíkon s tudjuk, hogy innen is heves zivatarok szoktak a Balatonpartra jutni. Itt azonban valami más tüneménnyel kell megismerkednünk, azért erről majd más alkalommal. 53 3