Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. május / 1. évf. 2. szám

Talán egy kissé fárasztó volt az olvasással idáig jutni, ámde minden balatoni embernek melegen ajánlom, hogy ismerkedjék meg ezzel a tüne­ménnyel, mert sok kellemetlen meglepetésnek lehet az oka, ha nem ismer­jük a koszorúfelhőt. Ez mindig apró, kavargó felhőrongyokból áll, amelyek a sötét, ólomszínű zivatarfelhő homlokát úgy ékesítik, mint valami diadéma. Ha ezt a koszorúfelhőt úgy látjuk, mint ahogy az ábra mutatja, hogy a 4. ábra. Koszorúfelhő. legmagasabb pontja középen van, akkor a zivatar egyenesen felénk köze­ledik s jó lesz menekülni. Ha azonban a koszorúfelhőt úgy látjuk, mint ahogy az 5. ábra mutatja, hogy határozottan a diadéma oldalát látjuk, akkor a zivatar nem felénk jön, akkor nem kell tőle félnünk s nyugodtan folytathatjuk kirán­dulásunkat! Egy kis gyakorlattal megítélhetjük azt is, hogy a zivatar felénk köze­ledik ugyan, de nem a közepét kapjuk, hanem csak a szélét, tehát nagy esőtől, széltől nem kell félnünk, de azért jó lesz fedél alá menekülnünk. Nagyon ajánlom minden balatoni nyaralónak, hogy ezt a koszorúfelhőt nézze meg jól, ismerje meg s kitűnő időjós lesz. Kirándulásokon akár­51

Next

/
Oldalképek
Tartalom