Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. május / 1. évf. 2. szám

ßaläkiii Szmi/e juk, hanem inkább egyenletes hőmérsékletű, vagy éppen fenn kissé melegebb, mintlenn.Odatehátafelemelkedett és természetesen erősen lehűlt légtömeg nem tud behatolni. Itt valóban szétterjed, mint valami óriási ernyő. A zivatar körül persze leszáll a levegő és ennek következtében fölmelegszik és újra elpárologtatja a felhők ködszemecskéit, ezért a leszállás már nem látható. De tudják a vitorlázó repülők, hogy ilyen helyre, a zivatar közelébe nem jó benyomulniok, mert ott lefelé száll a levegő s rögtön lenyomja őket a földre. 3. ábra. Kifejlődött zivatar. H halmazfelhő, P felhőpalást, Z zápor, J jégeső, K koszorúfelhő, C hömpölygő légáramlás, A a zivatar vonulásának iránya. Mármost tehát a zivatarfelhő alakját megismertük. 3. ábránk mutatja egyszerűsítve, hogy milyen is az a zivatar, hogy mozog benne a levegő stb. A felhő alul halmazfelhő, fenn a tetején szétterül, mint valami régi divatú virágváza. Ha igen erős a felszállás, a jégszemeket messze felragadja s az esőn kívül önti le, valamelyik olyan helyen, ahol különösen erős voltafelrohanás. Ez a véletlenektőlfügg. Dehaajég így az esőn kívül esik le, akkor rémes pusztítást visz végbe, mert a szárazon eső jég óriási magasságról, legalább 10 kilométerről esik le s tudjuk, hogy a leeső test végsebessége annál nagyobb, minél magasabbról esik le. Valóban, a jégszem oly sebesen érkezik meg a földfelszínre, mint valami puska49