Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1944. április / 3. évf. 19. szám
508 Elpusztult és átépített középkori templomok a Balaton vidékén Badacsony egyházai a középkorban A „jó ború Badacsony" már az Árpád-kor végén teli s tele lehetett szórva a szölőmüvelő nép apró hajlékaival. Badacsonytomaj, Lábdihegy. < Nemestördemic, Köbölkút-puszta nevében még ma is egy-egy ilyen ősi település emléke él. Nem a mai értelemben vett zárt falvak, hanem csak afféle „hegyközségek" voltak ezek, amelyeknek egy-egy kis templom vagy kápolna volt az összetartozás tudatát láthatóan kifejező, szellemi középpontja. Hogy a zárt falvak nélkül is milyen sűrűn lakták a Badacsony lankáit, annak legjobb tanúbizonysága az, hogy azon a területen, ahol ma két község plébánia-temploma és két hegyközség három kápolnája áll, már a középkorban is egy kolostor, két plébánia-templom és két más egyház épült. A Badacsony keleti oldalán, a terméketlen és ezért lakatlan kőtengerben a 13. század közepe táján a pálos remeték építették fel Szent Imréről nevezett kolostorukat. Az épületek maradványait Ádám Iván az Archaeologiai Értesítő 1888. évi évfolyamában (64—66. 1.) még részletesen leírta, az f általa pontosan megjelölt helyen azonban ma már hiába kutatunk. Az egyetlen magyar eredetű szerzetes-rend egyik legrégibb kolostorának még nyomát is kíméletlenül eltörölte a bazaltbányászat haszonleső vandalizmusa. Emlékét csak a Klastrom-kút, szellemi örökségét az ugyancsak Szent Imrének ajánlott badacsonytomaji plébánia-templom őrzi. A világiak vallási életének szolgálatában álló négy egyház közül egy a Badacsony északi lábánál, Köbölkúton, kettő Tördemic határában, egy pedig a déli oldalon, a Lódnak vagy Lád-Tomajnak nevezett település területén volt. A köbölkúti templomból ma már semmi sincs meg. Amint Noé Gyula esperes szíves volt közölni, az öregek hagyománya szerint, romjai Tálas István nemesgulácsi kisbíró szőleje területén, a ma fennálló kereszt közelében feküdtek. A templom körül temető volt, amit a szőlő forgatása közben előkerült csontok igazolnak. Römer Flórisnak 1861 október 1-én kelt jegyzőkönyvi feljegyzése és zalamegyei jegyzetei szerint innen való lenne az a „tördemici kőoroszlán", amelyet Darnay (Dornyay) Béla dr. a Balatoni Szemle 1943. évi július havi számában ismertetett. A Badacsonyon a legfontosabb és legjelentősebb telep a Vérbulcsu-Lád nemzetség 1) fészke, a hegy déli oldalán elterülő Lád volt, amelynek Szent 4) L. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. 3-13—45.
