Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1944. április / 3. évf. 19. szám
rályszenvistváni vigyázóhegyi források, valamint Balatonfüred nagyközség forrásai. A karniai emelet Trachyceras aiistriacum-os mészköveiből fakadó források: A paloznaki Tódi-mezö Tücsök-kútja. A csopaki Nosztorivölgy jobbján fakadó források. A balatonfüredi Kéki-völgy elején fakadó források. Kispécsely pusztán lévő kutak és források. Nemespécsely község kútjai. A vászolyi falukutak és a Megyes-kút. Monoszló és Balatonhenye összes kútja. A nóri fődolomit kútjai és forrásai: Utóbbiak rekesztője a felső raibli márgacsoport. Ahol a márgacsoport a fődolomit alól kibúvik, avagy a völgy talpa alatt csekély mélységben közel van a dolomithoz, gyakori a forrás. A Balatonfelvidék legfontosabb és legbővebb vizű forrásai idetartoznak: mint pl. öskü, Hajmáskér, Kádárta, Rátót, Veszprém forrásai és kútjai. Azonban a balatonfelvidéki közvetlen hegyperem bő sédvizei is a fődolomitból fakadnak. így a Felsőörsön a Malomvölgy-fői sédforrás, Lovason a Királykút, Csopakon a Nosztori-források, a balatonarácsi Koloska-forrás, a balatonfüredi Felsőkéki és a Siske-forrás, Pécselyen a Zádorkút és a Börtönkút (17.000m 3), Diszelen a falubeli források. A Keszthelyi hegységben a szentmiklósvölgyi kút. A szentmihályi és vashegyi (tóparti) források. A miocénkori rétegek forrásai: A mediterrán és a szarmáciai durva mészkőből és kavicstelepekből igen sok víz fakad; így Balatonudvarin, Akaiin, Tapolcán. Idetartozik a Zánka előtti várkút, a halápi kastélykút, a véndeki szentkút, a viszlói útkaparóház kútja stb. Külön ki kell emelnem az 1913-ban id. Lóczy Lajos szakvéleménye alapján készített tapolcai állomáskutat, mert ez a felső mediterránból és részben a felső dolomitból 6 m magasra felszökő, 14° C hőmérsékletű tiszta vizet adott 120 m. t. sz. f. magasságú térszínen. Kezdeti napi teljesítménye 3000 m 3 volt. A pliocénkori pannóniai rétegek, különösen azok homokos telepei, az agyagtelepek fedőjében mindig gyűjtenek némi vizet. Elsősorban a balatonaligai magaspartok kifolyó forrásai sorolhatók ide. Azonban a pannóniai rétegekből termelik a vizet Tihany és a somogyi Balatonpart fúrt kútjai is, amelyekre még visszatérek. A balatonvidéki bazaltvulkánok átbukó forrásainak vize a bazalt hasadékaiban raktározódik. Ezek is a pannóniai agyagréteg által rekesztve fakadnak a felszínre. A Balatonfelvídék peremrészének hidrológiája Többszöri megszakítással, de úgyszólván gimnazista korom óta a Balatonfelvidéken végzett kutatásaimon a következő véleményem alakult ki a Balatonfel vidék hidrogeológiá járói: A Felvidék balatonparti részén egészen sajátos a hidrológia, egészen más, mint a veszprémi-, vagy a nagyvázsonyi platón, avagy más karszthegységben. A peremi részeken ugyanis egységes karsztvízfelületről nem igen beszélhetünk. Míg beljebb, a Felvidék platóin, ahol a hegyszerkezet egyszerűbb, a karsztvíz bizonyos magasságot foglal el a közetekben.
