Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1944. február / 3. évf. 17-18. szám

működő Balaton Bizottság szinte fölfedezte a Balatont s munkája megindította a balatoni fürdők föllendítését is. Siófok volt az első, nagyobb vállalat, ezt egyenesen a Balaton Bizottság véleményezése és hírverése alapján építették meg! A mai fiatalok el sem tudják képzelni, hogy milyen „vadon" volt a tó egész déli partja még 1890-ben! Földváron csak egy rosszhírű csárda volt, Fonyódon nem lakott senki, csak a halászbérlő, az ő házán és a vasúti őrházon kívül nem volt ott egyetlen épület sem! Mindez jusson eszünkbe Lóczy sírjánál s egyúttal érezziink némi szégyent is, hogy ez a világhírű óriás ilyen eldugott helyen, szinte elrejtve pihen. Ki kellene emelni és feltenni a temető felső részében levő, szabad térre, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a tóra s ahol a Földrajzi Társaság meg a Túrista Egyesület, meg annyi más tudományos testület -szép ünnepélyeket rendezhetne az ő emlékezetére. Az országúton továbbhaladva, belejutunk a régi, fő országútba. Mert á fürdőtelepre vivő út csak azóta jelentékeny, amióta Balatonfüred nagyforgalmú fürdő- és üdülőhely. A főútvonal Arácsról Füred faluba visz a Tamás-hegy lejtője alatt, de mégis olyan magasan, hogy remek kilátás nyílik róla a tóra. A két országút összeszögelésének közelében van a Gazdasági Szakiskola, régebben szeretetház, árvagyermekek boldog otthona. A középső, nagy, manzárdtetős épület a régi. Ezt a Hegedűs-család építette kastélyinak. A dunántúli úri családok kedves találkozóhelye volt ez.

1) Ebben az épületben képzelte Jókay az Arany Ember találkozását Krisztyán Tódorral s itt hallotta volna a „rianás" dörrenését, amelybe azután belefulladt a gazember. Az országút nevezetes, nagyforgalmú út volt régente is. Valószínűleg . már a rómaiak idejében ezen jártak, mert a tó déli partján akkor még nem lehetett nagy út. Arács falu a Séd patak völgyének nyílásában van. Ez a patak benn ered a Veszprémi fennsíkba belevágódott völgyének fejénél, Arács falutól mintegy 2 y

2 kilométer távolságban. Ott vannak a patak forrásai, hatalmas sziklafalak lábánál. De a völgy, mint aszó még messze folytatódik észak felé s lassankint mind sekélyebb és sekélyebb lesz s valahol Vámos falu táján végződik. A Séd völgye forrásaitól Arácsig nagyon szép, változatos. Forrásainál végződik el az a hatalmas dolomit-tömeg, amely a Veszprémi fennsíkot borítja és nagy részét terméketlenné teszi. Nem kell valami tudóskodásnak gondolni azt, hogy megmondom, hogy a szikla dolomitból van. A dolomit hazánkban nevezetes kőzet, ebből vatn a budai Szent Gellért-hegy, Sashegy stb. Igen gonosz közét, mert nem mállik el, tehát nem képződik rajta termőtalaj. Viszont helyenkint elporlik s az ilyen helyet a szél nagyon meg tudja támadni s hosszú völgyeket tud kifújni a dolomit felszínén. A veszprémi Séd völgyének fantasztikus sziklái, például a Benedek-hegy, dolomitból vannak. (A déltiroli Dolomitok a világ legnagyszerűbb sziklacsodái közé tartoznak!) i) Nekem annyiban emlékezetes, hogy egy vendégség alkalmával apám, mint fiatalember, itt ismerte meg anyámat