Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. december / 2. évf. 15-16. szám

447 ^wddoiH Tavi Lajos: Néhány kisebb folyónk árvize. (1940 tavaszán.) Vízügyi Közlemények XXIII. évf. 1—2. szám. Budapest, 1943. 93—101 oldal. A Vízügyi Közlemények most megjelent füzetének 1941-ben kellett volna megjelennie, de úgy látszik az 1940. évi tavaszi árvizekre vonatkozó, pontos adatok csak későn érkeztek be, pedig az egész 198 oldalas füzet ezt a rendkívül árvizes tavaszt írja le. Minket a nevezett cikknek az a része érdekel, amely a Zala árvizével foglalkozik a 97. és 98. oldalon. Az alapos és rendkívül érdekes leírást itt kivonatosan ismertetjük, mert a nagyközönség nem igen juthat hozzá a szakszerű folyóirathoz. A Zalán 1940 március havában, majd júliusban vonult le rendkívül nagy árvíz. A tavaszi árvíz mintegy 37 és félezer kat. holdat öntött el. Az árvíz március 13-a és 18-a közt vonult le s a legmagasabb vízállás idején a levonuló víztömeg 210 köbméter volt másodpercenkint! Az addig ismert legnagyobb vízmennyiség 100 köbméter volt, ezt is túlzottnak gondoltam annak idején. Az árvíz ellen való védekezést legjobban megnehezítette a jégzajlás és jégtorlódás. Különösen Zalaapátinál a törvényhatósági közút 40 méter hosszú, háromnyílású vasbeton hídja fogta meg a jeget, mert hisz két hídpillér áll a mederben. Ez a szerencsétlen híd már három esetben okozott jégtorlódást és ennek következtében gátszakadást. A Kisbalaton Vízrendező Társulat teljes készenlétben várta az árvizet. Március 4-étől kezdve minden módon igyekeztek a jeget eltávolítani. De a zalaapáti híd minden igyekezetüket meghiúsította. A jég március 14-én este egyszerre, óriási táblákkal indult meg s a víz rettenetesen feltorlódott, átszakította az árvízgátakat és a mentesített ártéren rohant tovább. Március 16-án az árvíz a Kis-Zala jégtáblákkal eltorlaszolt vasbeton hídját Zalaapátinál körülmosta s az országút helyén mintegy 70 m hosszú szakadás keletkezett. A nagy baj oka az volt, hogy a jég olyan rohamosan indult meg. Máskor 5—6 napon át, fokozatosan vonult le a jég, most 24 óra alatt lerohant, ugrásokkal meg-megakadva. Az árvíz a Balaton közelében, a keszthelyi vasútvonal mentén 10 cm.-rel állt a vasúti töltés koronája alatt. Messze területeket elöntött a víz s az okozott kárt 275.000 pengőre becsülik. Az árvíz megszűnte után a Kisbalaton Társulat azonnal hozzálátott a megrongált töltések kijavításához és a szétterült vizek visszavezetéséhez. Az Árvízvédelmi Országos Kormánybiztosság 36.000 pengőt utalt ki a legsürgősebb teendők elvégzésére. De még be sem fejezték, július 18-a •