Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. december / 2. évf. 15-16. szám

440 *S=5= másodikáként hagyja el a sajtót, de feladataiban és tartalmában a kisebb vállalkozások közé kell sorolnunk A felsorolt önálló művek mellett még Számtalan kisebb és nagyobb részlettanulmány foglalkozott a legkülönbözőbb folyóiratok hasábjain néprajzi kérdésekkel. Némelyiké oly hézagpótló, hogy a Balatonkörnyék néprajzát egykoron újból összefoglaló és feldolgozó szakember nem lehet elég hálás majd nekik. Itt most nem látom szükségességét annak, hogy mindezeket felsoroljam. Nem bibliográfiát, hanem csak hozzávetőleges áttekintést akarok adni és feladatom nem is annyira a mult kutatásairól, mint inkább a jövőjéről írni. Azt hiszem, jól ítélem meg a helyzetet, ha az elkövetkezendő balatoni néprajzi kutatás biztosítékát Cholnoky Jenő vezetése alatt újból megindult Balaton Bizottságban látom. E sorok olvasóinak bármelyike feltehetné a kérdést, miért? Hol marad a Néprajzi Múzeum, hol a keszthelyi Balatoni Múzeum és hol a többi balatonkörnyéki múzeum? A kérdés jogos, a felelet pedig egyszerű. Mindezeknek igen messzeágazó feladataik vannak, amelyeket az utóbbi és az elkövetkezendő esztendők — főleg anyagiakba — mostoha körülményei között nem vállalhatunk százszázalékosan. Az bizonyos, hogy erőinkhez mérten, sőt hiszem, hogy azon túlmenőleg is belekapcsolódnak majd e munkába, időt és fáradságot nem kímélve, mert hiszen főleg e kettő felett rendelkeznek. De hadd térjek vissza a Balaton Bizottságra. Nem tudom, hogy a manapság szűkre szabott anyagiak mily mértékben állanak rendelkezésre, de a vezető személyek oly biztosítékot jelentenek, hogy méltán tekinthetünk reménnyel a megindult és az elkövetkezendő munkák és feladatok megvalósítása elé. De a Balaton legfőbb szerve az utóbbi napokban szintén tanújelét adta annak, hogy a Balatonkörnyék népe műveltségének felkutatását fontosnak tartja és erre áldozatra is hajlandó. Ez a M. Kir. Balatoni Intéző Bizottság. Ha a két említett bizottság közös elhatározással, közös tervvel hozzálát a feladatnak keresztülviteléhez, akkor senkinek sincs joga kételkednie az eredményben. Cholnoky Jenő felszólítására az év júniusában fokozott mértékben láttam hozzá, hogy a már régebben megkezdett tihanyi gyűjtésemet befejezzem, feldolgozzam és a „Balatoni Bizottság" rendelkezésére bocsássam. Ezzel tehát megindult újból a Balatonkörnyék községeinek néprajzi felkutatása, ismertetése. Munkámat egy-két hónapon belül befejezem. Hálás vagyok mindazoknak, akik lehetővé tették számomra, hogy az ily irányú munka újból megkezdője én lehetek. Tihany néprajzáról irandó könyvem megjelenésével tehát újabb fejezete nyílik meg a Balaton-kultúrának. Ez azonban csak bevezető lesz és pedig töredékes bevezető. A városi behatás évtizedek óta oly erős itt, — de a Balaton minden községében — hogy teljes képet ma már a régi népi' műveltségről nem adhatunk. Adalékok, kiegészítések, morzsák és mégis nagyon fontosak, amiket a szakember még fellelhet. A Balaton néprajzi kutatásának két irányban kell megindulnia, még pedig egyidőben. Mindenek előtt végig kell látogatni a Jankó Jánostól felsorolt és a Balatonra támaszkodó ötven községet, hogy Tihanyt követöleg sorjában közzétehetők legyenek a falumonográfiák. Mégis ha pár-