Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. december / 2. évf. 15-16. szám
430 ßaMonlSzem^ líthetők meg száraz lábbal. Erre az a körülmény bírta rá, mert kapott innét egy nagy, latin feliratos határkövet III. Endre (recte III. István!) árpádházi királyunk idejéből. 2 6) 3 7) Lipp szerint a Várszigeten egg négyszögű erődítmény állott valaha, földsánccal és mély árokkal körülvéve, kapuja Nyugatnak volt. Az alapfalak még mindenütt meglátszanak, a mély árok is még 3 oldalról megvan. A különben kisded erősség belsejét és körületét egészen átfürkésztem, de két sírnál egyebet nem találtam. A nagyon elporladt csontvázak mellett apró késpengék voltak. A Pogány szigetre sem gyalog, sem csónakon nem lehetett menni; próbaárkot húzattam még vagy négy más szigeten, de minden eredmény nélkül. Erről a háládatlan területről visszavonultam, annélkül azonban, hogy a Pogánysziget későbbi átkutatásáról végleg lemondtam volna, mert itt a mult évtizedben valamikor két nagy bronzkengyelt ástak ki, amelyet ma a nagykanizsai főgimnázium múzeumában őriznek. A Vársziget, — fejezi be leírását Lipp Vilmos, — a tatár- vagy törökjárás idejekor, alighanem csak ideiglenes menhelyül szolgált. Utóbbit nem fogadom el, mert azt tartom, hogy a Vársziget is, meg a Pogánysziget is — mint egy-egy kis erőd, — beleesett abba a várvonalba, amelyet már föntebb ismertettem, de amelyről Lipp Vilmos még nem tudott. De nem vette észre Lipp sem, ezen a „háládatlan"-nak mondott területen, de mások sem, azt a mai napig is — jóformán teljes épségben fönnálló, négyszögletes sáncárokkal körülvett, négyhegyű csillaghoz hasonló alaprajzú, éppen ezért „Csillagház"-nak is nevezett erős téglaépületet sem, amely pedig a törökvilág felsorolt, inkább kisebb, mint nagyobb erődítményei közül, talán egyesegyedül maradt fönn napjainkig és talán éppen ezért kerülte el eddig a kutatók figyelmét? Ügy látszik senki sem merte föltételezni erről a „Csillagház"-ról, hogy még a törökvilágból maradt volna fönn ilyen tökéletesnek mondható épségben. Ez a kis erőd a herceg Festetics-család keszthelyi uradalmához tartozik és a délről a Balatonig húzódó völgyiapály keleti oldalán emelkedő pannóniai agyag-homok-dombsor nyugati lejtőjén terül el, a balatonszentgyörgyi téglagyár mellett és az ú. n. Barierdő szélén, Bottyánpusztától ÉKK-re alig több mint egy kilométer távolságban! A katonai térképen, mint „jh. Körtvélyes" szerepel és 141 m magasan fekszik a tengerszint fölött; másutt Diós-nak is említik, vagy közönségesen csak „Csillagház"-nak. Én is csak 1935-ben, tehát a nagy balatoni kalauzom megjelenése utáni évben lettem rá figyelmes egy hírlapi hírecske nyo mán. 2 8) Itt ugyanis ez a leírás olvasható a hírrovatban: „Átkutatják a Csillagházat. Kaposvárról jelentik' A Balatonszentgyörgy melletti domboldalon áll egy régi ház, az úgynevezett Csillagház, amely onnan kapta nevét, hogy tizenkét szögletre, csillaghoz hasonlóan építették. A hagyományok szerint a szabadságharc idején már mint többévszázados építmény szerepelt s a betyárvilágban betyárok tanyája volt. Most mozgalom indult, hogy az épületet, mint régi műemléket megvizsgáltassák, mert azt hiszik, hogy még a rómaiak építették. Az épületbea mély és széles kút van, amely mellett csigalépcső vezet a mélységbe.
